A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság keddi konferenciáján ismertették nyolc egészséggazdász – Elek Péter, Bécsi Rita, Fadgyas-Freyler Petra, Gervai Nóra, Szécsényi-Nagy Balázs, Tóth Manna, Váradi Balázs és Zemplényi Antal – közös tanulmányát, amely azt vizsgálta, milyen hatása volt a covid-járványnak a tüdő-, a vastag- és végbél-, valamint a mellrákkal érintett páciensek esetében. Arra keresték a választ, hogy mennyivel kevesebb új daganatos beteget ismertek fel ezekben a betegségcsoportokban a járvány előtti időszakhoz képest. A nyers adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Országos Kórházi Főigazgatóság adattárából válogatták le a kutatók. A járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 5000 fel nem ismert beteg nem kap kezelést. (Ez 1300 tüdőrák, 2300 vastag- és végbélrák és 1400 emlőrák esetet jelent.) Mindhárom daganattípusnál az idősebbek között csökkent jobban a felismert esetek száma. Az ellátórendszer számára „láthatatlan” maradt betegek sorsáról nem tudni semmit –mondják a kutatók. Valószínű, hogy ők később és már nehezebben kezelhetőként találkoznak az orvosokkal.

A tanulmányt ismertető Elek Péter szerint a felismert tüdőrákoknak mindössze 20-25 százaléka műthető. Az adatokból az is látszik, hogy jobban visszaesett a tüdődaganatos műtétek száma, mint a felismert eseteké. Hasonló történt a részleges emlőeltávolítások terén is. Ez arra utal, hogy később a késlekedés hatása megjelenhet a halálozási adatokban is. Mint mondta, a műtétek elmaradása okainak megismeréséhez további elemzésekre van szükség, de ez az adat önmagában nem utal sok jóra.

A tanulmány szerzői szerint annak, hogy ilyen sok beteget nem sikerült megtalálni, oka lehet a szervezett szűrések többszöri, időleges felfüggesztése, az ellátórendszer járvány alatti leterheltsége, a kórházi ellátások átszervezése is. Emellett romlott a szűréseken való részvételi hajlandóság is, sokan féltek orvoshoz fordulni. (Mint emlékezetes a harmadik hullámban április elején féltucat civilszervezet tiltakozott a népegészségügyi szűrések ideiglenes leállítása és az elmaradó kezelések miatt. Akkor az érintettek arra figyelmeztettek, hogy súlyos ára lehet annak, ha elmaradnak a betegségek korai felismerését segítő vizsgálatok.) A járvány alatti vizsgálatokon későbbi stádiumban észlelték az elváltozásokat, emiatt nagyobb beavatkozásra lett szükség. A tanulmány szerzői célzott intézkedéseket javasoltak a fel nem fedezett esetek megtalálására. Szerintük számolni kell azzal is, hogy szükség lehet hatékonyabb betegút menedzselésre és többlet forrásra is a további veszteségek elkerülésére. (nepszava.hu)