A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt. - írja a Portfolio

Egészen durva demonstrációt tart idén a klímaváltozás Magyarországon, a tudósok által évtizedek óta prognosztizált kirívó időjárási anomáliák közül ezúttal a szárazság nyomja rá a bélyegét az idei mezőgazdasági évre. Az idei csapadékeloszlás és ennek nyomán a szántóföldi terméseket tekintve gyakorlatilag kettészakadt az ország: míg a Dunántúlon közepes és sokhelyütt jó a termés, az Alföldön szinte bibliai időket idéző aszály tombol.

Az eredmények ezért országos szinten sem fényesek. Bizonyos termények esetében ráadásul a gazdák nagyobb területben gondolkodtak, mint korábban. Például az árpa vetésterülete mintegy 30 százalékkal nőtt a korábbihoz képest, ám az össztermés 10 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A búza esetében is lényegesen kevesebb termés várható, ám itt egyelőre a teljes vetésterület nagyjából 31-32 százalékán fejeződött be az aratás, vagyis egyelőre inkább csak becsülni lehet a veszteségeket.

Értékelhetetlen számok

Tragikusan gyenge az idei kalászos termés Magyarországon

– jelentette ki a Portfolio-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Az eredményeket tekintve élesen kettéválik a Dunántúl és a keleti országrész: míg az előbbiben közepes és jó termésű vidékek váltogatják egymást, addig keletre régóta nem látott, pusztító aszály tombol. Ez aztán lehúzza az országos átlagot is. "Az árpa aratása lezajlott, itt kész adatokat lehet már mondani. Az országos átlag 4,5 tonna hektáronként, amely abból adódik, hogy a Dunántúlon 5, az Alföldön 2-3 tonna közötti átlagokat arattak hektáronként. A búza esetében még javában zajlik a betakarítás, itt egyelőre 3,5-4 tonna közötti országos termésátlagot lehet becsülni.

A Dunántúlon még nagyon az elején tart a búza aratása, egyelőre nehéz számokat mondani, de az Alföldön 2 és 4 tonna között mozog a hektáronkénti eredmény.

Mi megy majd exportra?

Ezek a számok rendkívül gyengének számítanak, az országos átlag az elmúlt években 4,5 és 5 tonna között mozgott – szakértők már erről is többször elmondták, hogy lényegesen növelhető lenne, hiszen például a nyolcvanas években, igaz más mezőgazdasági szerkezetben évről évre 6 tonna körüli országos átlagokat mutattak fel az akkori termelőszövetkezetek.

Ahol hektáronként 2-3 tonnát arattak, ott teljesen egyértelműen komoly veszteséget szenvednek el a gazdák, de még 4 tonna körül sem képződik nyereség a jelenlegi magas inputanyag-árak miatt.

Petőházi Tamás szerint az idei évben a kalászos gabonák esetében lényegesen kisebb lesz az exportáru-alap, mint korábban.

Míg az átlagos években mintegy 2,5 millió tonna kalászos gabonát exportál Magyarország, addig az idei termés után ez a mennyiség nem lesz több 1 millió tonnánál.

Százmilliárdok égtek el

Az őszi betakarítású növények esetében is kirívóan rossz a helyzet, ennek is legfőbb oka az Alföldön tapasztalható történelmi aszály. Eddig mintegy 300 ezer hektár kukoricát tartanak számon, ahol a kukorica annyira kiszáradt, hogy abból semmiféle értékelhető termést nem remélhetnek a gazdálkodók. Ennek egy jelentős részét már ki is tárcsázták. Ez a korábbi évek 7-8 tonnás hektáronkénti termésátlagával számolva azt jelenti, hogy mintegy 2,1-2,4 millió tonna kukoricával kevesebb fog teremni a vártnál.

A napraforgó esetében 200 ezer hektárra tehető az a terület, ahol fel kellett adni a termést, mert annyira reménytelen volt annak állapota. Ez az elmúlt évek 3 tonna körüli átlagával számolva azt eredményezi, hogy hozzávetőleg 600 ezer tonna napraforgó nem érik be idén, amire a gazdák számítottak.

Mindez azért is különösen nehéz a termelőknek, mert az idei évben a globális folyamatok, és részben a háború miatt magas ára van a terményeknek, a kukorica jelenleg minimum 120 ezer, a napraforgó pedig olcsón számítva is 250 ezer forintba kerül tonnánként. Vagyis ezt figyelembe véve a jelenlegi árakkal számolva konzervatív becsléssel is 400 milliárd forintnyi termelési érték égett el a földeken csak a kukorica és napraforgó esetében.

Petőházi Tamás ráadásul figyelmeztetett, hogy az aszály még folytatódik, tehát a szárazság végső egyenlege ennél még rosszabb is lehet. A kalászos gabonák terméskiesése pedig majd az aratás után becsülhető meg.

Ez nem a végleges állapot, sajnos még előfordulhat, hogy több területen száradnak el a növények még betakarítás előtt.

A minőség sem az igazi

Tovább rontja a helyzetet, hogy a betakarítást megérő termény sem hozza az elvárt minőséget, a kalászosok, így az árpa és a búza esetében ez már világosan látszik.

Nem csupán a mennyiség kifejezetten rossz, hanem a termés minősége is nagyon gyenge

– mondta el a Portfolio-nak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. Hozzátette: a kevés csapadék miatt nagyon alacsony a termés nedvességtartalma, emiatt az első mérések során kiváló fehérje- és sikértartalmat mutatnak ki a vizsgálatok.

Az apró, kemény, alacsony hektorlitersúlyú szemekkel azonban a malomipar nem tud dolgozni. Ezt kirostálják, amely óriási veszteséget jelent a feldolgozóknak.

Pótsa Zsófia szerint az is tovább rontja a helyzetet az, hogy amíg a nagyon magas világpiaci árak az utóbbi időben mérséklődtek, addig a magyar termelők még kitartanak a korábban meghatározott árszintek mellett. Mindez nagyon ideges piacot, kemény tárgyalásokat eredményez idehaza, és komoly kihívások elé állítja a hazai gabonafeldolgozókat, így például a malmokat és a takarmánykeverőket. (Portfolio)