h i r d e t é s
A klímaváltozással foglalkozó Climate Now című műsorunk legújabb része a 2022-es évre való visszatekintésről szól. A tavalyi év számos rekordot megdöntött Európában, és előrevetítette, hogy mi vár ránk a következő évtizedekben.
A Velencei-tó vízszintje ugyan némileg emelkedett az idén nyár végi mindenkori mélyponthoz képest, ám még most is jelentős mennyiségű víz hiányzik a tóból, amin az utóbbi hetek ködös, csapadékos időjárása is csak keveset segített eddig. Fotókon mutatjuk, késő ősszel mi a helyzet a Velencei-tó partján.
A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozás okozta extrém időjáráshoz, mert gyakoribbak lesznek Európában a nyárihoz hasonló súlyos aszályok. A génszerkesztett haszonnövények termesztése megoldást jelentene, de Brüsszel egyelőre óvatos.
Az egyre forróbb nyarak Budapest növényzetében is változást hozhatnak, a vízigényes fajták eltűnhetnek, fenyő talán csak az Alpokalján marad. De volna megoldás – vélekedett az InfoRádióban Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész.
Kiszáradt folyók és tavak, áramhiány miatt leálló gyárak ezrei, romokban heverő mezőgazdaság, súlyos aszály és vízhiány. Ez az eredménye a Kínát több mint két hónapja sújtó, rekordok százait megdöntő hőségnek, ami nemcsak az ország valaha volt legsúlyosabb hőhulláma, hanem az egész világon páratlan katasztrófa – és tovább súlyosbítja a globális élelmiszerválságot és ellátási zavarokat.
Októberben kezdik el kiemelni azoknak a második világháborús német hajóroncsokat, amelyek a Duna szerbiai szakaszán, az alacsony vízállás miatt kerültek elő – írja az MTI. A maradványok nyolc évtizede nehezítik a közlekedést a Vaskapu-szorosnál.
Még nyár közepén, a legaszályosabb időszakban derült fény egy hatalmas kópéságra, ami elméletben teljesen szabályosan zajlott, mivel felsőbb körökből valaki engedélyt adott rá. Az aszály és a hőhullám közepén ugyanis kiszivattyúzták a Tarna vízét. Hogyan történhetett ilyen?
