h i r d e t é s

Néhány évtized múlva olyan lesz egy átlagos nyár, mint a tavalyi volt

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Néhány évtized múlva olyan lesz egy átlagos nyár, mint a tavalyi volt

2023. január 22. - 07:06

A klímaváltozással foglalkozó Climate Now című műsorunk legújabb része a 2022-es évre való visszatekintésről szól. A tavalyi év számos rekordot megdöntött Európában, és előrevetítette, hogy mi vár ránk a következő évtizedekben.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

Kezdjük a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat legfrissebb, 2022 decemberére vonatkozó adatainak áttekintésével. Az előző hónap kilenctized fokkal melegebb volt Európában, mint az 1991 és 2020 közötti átlag. A különbség pedig meglehetősen nagy volt a kontinens északi és déli fele között.

Az alábbi ábrán a kék szín azt jelöli, hogy a brit szigeteken és Skandináviában kifejezetten hideg volt decemberben. Izlandon, Rejkjavíkban 1918 óta nem mértek olyan alacsony hőmérsékletet, mint az előző hónapban. A mediterrán térségben viszont sokkal melegebb volt az átlagnál, és Magyarországon is a sokéves átlag fölött alakultak a napi maximumok. 



Északon hidegebb, délen jóval melegebb volt a szokásosnál - Forrás: Copernicus

Sok európai számára a meleg december egy rendkívül forró év lezárása volt. A következő térképen pirossal jelölt összes ország történetében a 2022-es év volt a legmelegebb, a brit szigetektől az Ibériai-félszigeten át a Balkánig. Az elmúlt év rendkívüli volt, de már nem sokáig fogjuk ezt így érezni a szakértők szerint.

„A 2022 nyarán tapasztalt meleg 2050-2060 körül már teljesen átlagosnak számít majd. Azt kell megérteni, hogy egy olyan év, mint amilyen a 2022-es volt, most még kivételesnek számít, de az ilyen típusú hőhullámok gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a jövőben. Gondoljanak bele, milyen rekordok lesznek 2050-ben, 2060-ban, ha egy átlagos nyár akkor olyan lesz, mint amilyen a 2022-es volt" - jósolt Valérie Masson-Delmotte klímaszakértő.





A piros szín új rekordot jelent - Forrás: Copernicus

Tízezrek haltak meg a hőség miatt Európában

A tavaly nyári hőhullámok pusztító hatással voltak a természetre, de az kevésbé van a figyelem középpontjában, hogy milyen hatásuk volt az emberekre. Mostanra kiszámolták, hogy a szokatlanul magas hőmérséklet miatt tavaly nyáron több mint 20 000 fős többlethalálozás volt Európában. Nemcsak Spanyolországban és Franciaországban, ahol már korábban is láttunk hasonlót, hanem az Egyesült Királyságban is.

Az ország egyes részein 40 foknál is melegebb volt júliusban, ez új rekord. A hatóságok vörös riasztást adtak ki az extrém hőség miatt. A szakértők szerint változtatnunk kell a hozzáállásunkon, mert a hőség még az egészséges emberekre is veszélyt jelent.

„Különösen Európa északi részein, az Egyesült Királyságban, Dániában, Észak-Németországban még mindig úgy látjuk, hogy ha meleg van, az nagyszerű. Kimegyünk a szabadba és jól érezzük magunkat. De ennek negatív következményei is lehetnek" - mondta Vikki Thompson klímakutató.



A hőhullámok miatti többlethalálozás egyes európai országokban - Forrás: ONS/Santé France/Instituto de Salud Carlos III/Robert Koch-Institut

Az áldozatok nagy része az idősek és a nagyon fiatalok közül került ki. Az európai és észak-amerikai adatok azt mutatják, hogy a nők esetében a kockázat 15 százalékkal nagyobb. Hogy miért, az kérdéses.

„Két vezető elmélet van, az egyik azt hangsúlyozza, hogy a nőknek magasabb a maghőmérsékletük, a másik azt, hogy kevésbé izzadnak és így nehezebben hűlnek le" - mondta Vikki Thompson.

Soha nem látott olvadás az Alpokban

A nyári hőségről térjünk át a hóval borított területekre. A klímaváltozás hatásai itt különösen erősek. 2022-ben az Arktiszon és az Antarktiszon is vékonyabb volt a tengert borító jég a megszokottnál. Grönland magasabban fekvő részein már második éve esett az eső nyáron. A svájci Alpok pedig elvesztette a jégmennyiségének hat százalékát egyetlen év alatt.

„2022 igazán egyedi év volt az alpesi régióban, mert télen nagyon kevés hó esett, nyáron pedig nagyon magas volt a hőmérséklet, egymás után jöttek a hőhullámok. Ez a kombináció a legrosszabb dolog, ami a gleccserekkel történhet, és akkora jégveszteséget eredményezett, ami abszolút rekord, még soha nem láttunk ilyet" - magyarázta Matthias Huss zürichi gleccserkutató. (Euronews)