h i r d e t é s

Többet a Köznek!

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Többet a Köznek!

2018. október 11. - 10:00

 

Nehéz idők járnak a közszolgákra, az állami és társadalmi szerveknél közfeladatot ellátó alkalmazottakra. Úgy tűnik, a NER nem szereti a figyelmét, idejét és a rendelkezésre álló anyagi forrásait a Köz szolgálatára pazarolni.

A szerző felvétele

Elhúzódó bérharcokról, kontraszelekcióról, megfélemlítésről szólnak a közszféra felől érkező hírek. Rosszul fizetett életpályák, elégedetlen ügyfelek, sok túlóra, rossz munkahelyi légkör jut azoknak, akik az illiberális demokráciában közpályára adják a fejüket. – De az nem lehet, reménykednek egyesek, hogy a kormány ne honorálja azt a helytállást, áldozatvállalást, amelyet a nehéz körülmények ellenére sok közszolga nap mint nap vállal a túlterhelt hivatalokban, a szegény gyerekek oktatásában, a szociális intézményekben vagy a közrend megőrzésében. Jobbat vártak sokan az elmúlt évek megpróbáltatásai után, de úgy tűnik, rosszabb jön ezen az őszön.

Kereste a szavakat Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyen a közszférában tervezett tízezres elbocsátás okozta súlyos félelmekről beszélt. Miközben sok jegyző, tanár, orvos hiányzik, rendkívül sok a betöltetlen állás – mondta az érdekvédő -, a kormány létszámcsökkenéssel fenyegeti a közszféra munkavállalóit. A közpályákon dolgozók féltik az állásukat, a szerény egzisztenciájukat, de féltik az állampolgárokat is, akik nem kapnak megfelelő színvonalú szolgáltatásokat a befizetett adóforintjaikért.

Többet a Köznek! - követeli a szakszervezet. Azért emelnek szót, hogy a jövő évi költségvetésben – a növekvő kormányzati kiadásokkal szemben - nagyobb rész jusson a Köz, a közjó számára a humán szolgáltatások területén, különösen a válságban lévő egészségügy és oktatásügy munkavállalóinak. Azt szeretnék elérni, hogy biztosítva legyenek a tisztes munka feltételei, mert ma egy közszolga a fizetéséből nem tud megélni, nem képes a lakhatását biztosítani. Mindeközben hiányzanak a foglalkoztatás biztonságának feltételei, mértéktelenül sok a túlóra és kirúghatják az alkalmazottakat indoklás nélkül is. A helyzet javítása érdekében a szakszervezet szükségesnek tartja a diplomás bérminimum bevezetését, amit véleményük szerint bruttó 321 ezer forintban kellene meghatározni.

A bizonytalanságot és a félelmeket növeli, hogy a kormány ígérete ellenére sem egyezteti lépéseit az érdekvédőkkel. Boros Péterné, a SZEF alelnöke és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke megerősítette: a kollégáik körében, akiknek a 80 százaléka nő, hatalmas fenyegetést jelentenek az elbocsátásokról szóló hírek. Közben a kormány bujkál, nem válaszol a beígért fizetésemelés elmaradására és a leépítésekre vonatkozó kérdésekre sem.

Szakemberek szerint a közszférában nagyon gondos előkészítést és megfontolást kívánnak a szervezeti átalakítások, a foglalkoztatást érintő változások. Hiszen nagy hivatástudattal dolgozó, speciális tudással rendelkező, a közszolgálatnak egy életre elkötelezett emberekről van szó. Nem lehet darad/darab szemlélettel "átirányítani" hivatalnokokat a betegágy vagy a gyártósor mellé. A feladat ennél bonyolultabb, különösen egy olyan helyzetben, amelyben nem is látszik, hogy a közszféra hol kezdődik és hol ér véget. Ha ugyanis közpénzből foglalkoztatott alkalmazottakról beszélünk, akkor igen széles a pálya, álcivil szervezetektől az egyházi intézmények munkavállalóin át a sportköri edzőkig. Tisztázni kellene bizonyos fogalmakat.

A nyár derekán még olyan híreket lehetett hallani, hogy az érintett munkahelyeken kellő tapintattal, az egyéni mérlegelésnek is helyt adva indult el az átszervezésnek mondott leépítési folyamat. A legutóbbi bejelentések és kiszivárogtatások viszont arra utalnak, hogy a kormányzat a félelemkeltés eszközéhez nyúlt, ami helyenként azt eredményezi, hogy elkezdtek állást keresni a mobilis alkalmazottak. Ha a legjobbak "elhúznak" egy adott területről, az persze nem szolgálja a színvonal emelkedését.

Nyugtatásként elhangzik, hogy majd átképzik az érintetteket és álláshoz juthatnak a versenyszférában. A humánpolitika szerepét egyre inkább átveszi a kormányzati propaganda. Különféle nyilatkozatok jelennek meg az "állami" alkalmazottak magas arányáról, a versenyképességről és a szolgáltatások fejlesztéséről. Szó van a Munka törvénykönyvének módosításáról is. Ami magyar fordításban azt jelenti, hogy nem csak azoknak van félnivalója, akik egy átszervezés során még az idén lapátra kerülnek, de a munkahelyüket megőrző közszolgák is számíthatnak karácsonyi ajándékra.


 

h i r d e t é s