A Komárom-Esztergom megyeiek háromnegyede arra számít, hogy a megyében az ingatlanárak a következő egy évben emelkednek, a drágulással kalkulálók fele legalább 10 százalékos árnövekedést vár, így nem is csoda, ha jó befektetésnek tartják az újlakás-vásárlást – többek közt ez derül ki abból a kutatásból, amely Magyarország vezető lakásfejlesztője, a Cordia megbízásából készült el.

Országosan a megkérdezettek 70 százaléka tartja a legjobb befektetésnek az új lakást, de a használt lakóingatlanra is közel ennyien voksoltak. Komárom-Esztergom megyében az új lakást is az országos átlaggal egyező arányban tartják jó befektetésnek, ám így is a használt lakás végzett az élen. Az megye lakosai az országos átlaghoz képest inkább előnyben részesítik az aranyat: a megkérdezettek 66 százaléka választaná a nemesfémet (országos átlag: 62 százalék), amivel a harmadik legnépszerűbb befektetési formának számít.

„Magyarország vezető lakásépítője, a Cordia megbízásából most először készült el egy olyan országos, reprezentatív kutatás[1], amely külön felmérte a Komárom-Esztergom megyeiek véleményét egyebek közt arról, hogy mennyire tartják jó befektetésnek a lakásvásárlást, illetve szándékoznak-e ingatlant vásárolni vagy felújítani” – hívta fel a figyelmet Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

Folytatódik a drágulás

A Komárom-Esztergom megyeiek háromnegyede arra számít, hogy a megyében az ingatlanárak a következő egy évben emelkednek, a drágulással kalkulálók fele legalább 10 százalékos árnövekedést vár. A megyében épülő új lakások esetében 10-ből 8 Komárom-Esztergom megyei vár áremelkedést, míg a budapesti újlakáspiacot illetően 10-ből 9-en számítanak további drágulásra.  

Érdekes módon ugyanakkor a Komárom-Esztergom megyeiek ötöde nem hallott még az eddig lezajlott erőteljes lakásár- és bérletidíj emelkedésről, vagyis itt a nem kellően informáltak aránya az országos átlag közel duplája.

Sokan vettek lakást Budapesten

A Komárom-Esztergom megyében a megkérdezettek harmada számolt be arról, hogy egy családtag, barát vagy ismerős már vásárolt lakóingatlant Budapesten: minden 10. ilyen esetben új építésű lakásról van szó. Az országos átlaghoz hasonlóan a fővárosban lakást vásárló Komárom-Esztergom megyeiek háromnegyede saját használatra vette az ingatlant, 12 százaléka pedig a gyermeke számára – ez 8 százalékponttal marad el az országos átlagtól.

Komárom-Esztergom megyében 10 megkérdezettből 4-en gondolják úgy, hogy egy új budapesti lakás vásárlása jó hozamot nyújtó befektetés, a válaszadók fele szerint pedig a fővárosban mindig lesz kereslet a jó helyen lévő bérlakások iránt.

„Komárom-Esztergom megyében a válaszadók közel 40 százaléka tart attól, hogy egy budapesti, albérletbe kiadott lakás esetében nem tudná biztonsággal ellenőrizni, hogy a bérlő minden hónapban rendesen fizet-e. A megkérdezettek ugyanekkora arányban aggódnának amiatt is, hogy az építtető nehezen kiadható lakást ad el a számára. A Cordia lakáskiadással foglalkozó csapata ugyanakkor minden gondot levesz a bérbeadó válláról, hiszen a lakás berendezésétől, meghirdetésétől és kiadásától kezdve gondoskodik a bérleti díj beszedéséről és a közüzemi számlák ellenőrzéséről is” – hívja fel a figyelmet a Cordia vezérigazgatója.

Komárom-Esztergom megyében inkább felújítanának

A Komárom-Esztergom megyeiek az országos átlaghoz közel hasonló arányban terveznek a következő egy évben jelentős lakásfelújítást, illetve lakás- vagy házvásárlást. Az otthona nagyobb arányú renoválásával az itteni megkérdezettek közel negyede számol, lakóingatlan-vásárlási tervekkel pedig 14 százalék rendelkezik.

A megyét is magába foglaló Közép-Dunántúl régióban az országos átlaghoz képest kisebb, 20 százalékos arányban fedeznék ingatlaneladásból egy új otthon árát, így természetesen nagyobb szerep jut a hitelnek (30 százalék) és az egyéb megtakarításoknak (18 százalék). Az ügylethez szükséges többi tőkét egyéb forrásokból, családi kölcsönből vagy például örökségből biztosítanák.   

A megyét is magába foglaló Közép-Dunántúl régióban az országos átlaghoz képest kisebb arányban (20 százalék) járulna hozzá ingatlaneladás egy új otthon árához, így természetesen nagyobb szerep jutna a hitelnek (30 százalék) és az egyéb megtakarításoknak (18 százalék). A fennmaradó részt egyéb forrásokból (CSOK, lakástakarékpénztár, családi segítség, stb.) finanszíroznák.

A régióban az ingatlanvásárlást tervezők az országos átlaghoz hasonló arányban (12 százalék) szánja a lakást a gyermeke számára, saját használatra pedig 78 százalék vásárolna, ami az országos átlagtól 7 százalékponttal marad el. Befektetési, kiadási céllal viszont az országos átlagnál magasabb arányban terveznek lakást vásárolni (15 százalék, szemben a 11 százalékos országos átlaggal).