Donald Trump amerikai elnök állítólag Ted Malloch üzletembert szemelte ki az Egyesült Államok Európai Unióhoz delegált nagykövetének, aki mindig kritikus volt az EU-val szemben. Egy interjúban párhuzamot vont a Szovjetunió szétesése és az Európai Unió között és arról beszélt, hogy feladata lehet az unió “beidomítása”.

A 64 éves philadelphiai üzletember még vasárnap adott interjút a BBC-nek, ám az amerikai sajtóban csak most figyeltek fel rá, és csütörtökön este már az amerikai közszolgálati rádió (NPR) vezető híre volt a véleménye.
Ted Malloch erőteljesen és nyilvánosan támogatta a Brexitet, az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból, és mindig erősen kritikus volt az Európai Unióval, bírálva például Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. A BBC munkatársa meg is kérdezte tőle, hogy vajon akkor miért is menne Brüsszelbe, mire Malloch azt válaszolta: “már korábban is töltöttem be diplomáciai megbízatást, és akkor segítettem a Szovjetuniót bedönteni. Talán most van itt egy másik unió is, amely némi idomításra szorul”.

Az interjúban Malloch beszélt arról is, hogy Donald Trump nem nagy híve az Európai Uniónak, ő maga az EU-t nemzetek feletti és nem megválasztott szervezetnek tartja, Jean-Claude Junckerről pedig, aki 1995 és 2013 között Luxemburg kormányfője volt, azt mondta: “azt hiszem, Luxemburgban valami kisvárosnak volt megfelelő polgármestere, talán most már vissza kellene mennie és újból ezzel kellene foglalkoznia”.

A Fehér Ház, vagy Donald Trump környezete egyelőre nem kommentálta az elhangzottakat, s a külügyminisztérium sem jelezte, hogy Malloch tényleg nagykövetjelölt-e.

Brüsszelben viszont nagy visszhangot keltettek Malloch kijelentései. Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt képviselőcsoportja, valamint a liberálisok frakciója nevében Manfred Weber és Guy Verhofstadt frakcióvezető levelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, melyben arra kérik a két uniós intézmény vezetőjét, hogy ha Washington Mallochot jelöli nagykövetnek, utasítsák el a kinevezését, ne fogadják el az akkreditációját.

Weber és Verhofstadt szerint Malloch nyilvános kijelentéseiben az EU szétveréséről és az euró kimúlásáról beszélt, ami “botrányos rosszindulatról” tanúskodnak, és súlyosan alááshatja a transzatlanti kapcsolatokat, amelyek az elmúlt hetven évben hozzájárultak a kontinens békéjéhez, stabilitásához és jólétéhez, és ez sérti az Európai Uniót.

“Erős meggyőződésünk, hogy nem akkreditálható az EU-nál hivatalos képviselőként olyan ember, aki azt tekinti feladatának, hogy szétzilálja és lerombolja az Európai Uniót” – szögezi le levelében a két frakcióvezető.

Trump új szankciókat fontolgat Irán ellen

Irán elleni új szankciókat fontolgat Donald Trump amerikai elnök, s a szankciókat amerikai sajtóinformációk szerint várhatóan pénteken be is jelenti.

Az amerikai sajtóban megjelenő hírek szerint a Fehér Ház újabb iráni állampolgárok és vállalatok ellen készít elő szankciókat, ám Donald Trump állítólag átfogóbb stratégiában is gondolkodik, amellyel irányváltásra kényszeríthet Teheránt az általa a térséget destabilizálónak tartott politikáját illetően.

A Teherán elleni új szankciók foganatosításának lehetőségét több befolyásos amerikai politikus is felvetette.

Csütörtökön Donald Trump először Twitteren üzente, hogy “Iránt hivatalosan is figyelmeztetjük a ballisztikus rakétával végzett kísérlete miatt”, majd délután újságíróknak mondta azt az esetleges Iránnal szembeni szankciókat illetően, hogy “minden megoldás az asztalon van”.

Paul Ryan, republikánus házelnök, sajtókonferencián kijelentette: kemény Irán-politikára van szükség. “Be kell fejeznünk a békülést Iránnal”. Ryan így fogalmazott: “szeretnék annyi fogkrémet visszanyomni a tubusba, amennyit csak lehet, az előző kormányzat túlságosan is engedékeny volt Iránnal”.

Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának vezetője – aki tavaly, az elnökválasztás után még úgy nyilatkozott, hogy Donald Trump nem mondja fel az iráni többoldalú atomalkut – csütörtökön az MSNBC televíziónak adott interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak kell vezetnie az Irán visszafogására irányuló kezdeményezéseket, s miközben hozzátette, hogy “túl korai még katonai megoldásról beszélni”, egyúttal leszögezte: “a minimum az, hogy keményebb szankciókat vezetünk be”.

A CBS televízió csütörtökön este meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva azt jelentette: a várható szankciók mintegy két tucat iráni embert és vállalatot érinthetnek.

A The New York Times (NYT) ugyanakkor kommentárjában azt hangsúlyozza: Donald Trump ugyan radikális változásokat ígért a külpolitikában, de eddig Obama külpolitikájának alapirányait követte. Figyelmeztette Izraelt a zsidó telepítési politika veszélyeire, nem lazított az Oroszország elleni szankciókon, sőt, Nikki Haley ENSZ-nagykövet csütörtökön arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg ki nem vonja csapatait a Krímből, s Trump elnök Irán ügyében sem az atomalku felmondásával fenyeget, hanem ugyanúgy szankciók szigorítását helyezi kilátásba, mint Barack Obama tette – sorolta a NYT kommentárj

Forrás: MTI

CIVILHETES szerkesztő: K. Toók László