Fél év alatt legalább 73 millió forintot fizetett ki Magyarország izraeli lobbistáknak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban segítsék az ottani magyar diplomáciai képviseletek munkáját. Elsőre logikátlannak tűnik, hogy a magyar kormány izraeliektől várja, hogy végre javuljon a kapcsolata az amerikai kormánnyal. Ám a két izraeli lobbista, illetve amerikai alvállalkozójuk is dolgozott korábban Donald Trump amerikai elnöknek. Hogy tanácsaik pontosan mennyibe kerülnek, azt nem tudjuk, mert a magyar Külügyminisztérium nem minden kérdésünkre válaszolt.

Egy hónapja írtuk meg, hogy a magyar kormány Donald Trump amerikai elnök izraeli kampányfőnökének cégét fogadta fel, hogy segítsen neki Amerikában lobbizni. Most kiderült: a washingtoni követség, a chicagói, illetve a Los Angeles-i konzulátus is külön-külön szerződött a BSI Public Affairs nevű céggel:

Trump izraeli kampánytanácsadói lettek a washingtoni magyar követség lobbistái

Mint korában megírtuk, a BSI-t Delaware-ben jegyzeték be, ami Amerika ‘offshore állama’ azaz a cégekről nehéz kideríteni bármit is hivatalos forrásokból. Ám az amerikai igazságügy-minisztériumnak egy alvállalkozó által beadott dokumentumból kiderül, hogy a cég társelnökei Tzvika Brot és Ariel Sender, két izraeli lobbista akik Trump izraeli kampányán is dolgoztak, illetve jó kapcsolatot ápolnak Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

73 millió forintot már biztosan kifizettett a magyar állam

Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte ki a magyar Külgazdasági- és Külügyminisztériumtól a BSI Public Affairs-szel kötött szerződéseket. A minisztériumtól érkezett válaszból kiderült: három külképviseletünk (a washingtoni, a Los Angeles-i és a chicagói) is szerződött a BSI-vel. A három külképviselettel három külön szerződést írt alá a BSI, ám a dokumentumok szövege szóról szóra megegyezik egymással – csak a megbízó nevét, illetve az árat módosították.

A szerződésekből kiderül, hogy a lobbicég “konzultációs” szolgáltatásokat nyújt, ezért a washingtoni követség havi 20 ezer dollárt (5,43 millió forintot), a chicagói konzulátus 10 ezer dollárt (2,72 millió forint), a Los Angeles-i pedig 15 ezer dollárt (4,07 millió forint) fizet a BSI-nek.

Mindhárom szerződésben az áll, hogy az adott összegért cserébe a BSI vállalja, hogy havonta egyszer találkozik a megbízóval – akár a budapesti Külügyminisztériumban, akár az Egyesült Államokban, és hogy ezekre a találkozókra legalább egy kollégát elküld. Emellett három havonta projektjelentést írnak, amelyben összefoglalják az elmúlt időszakban végzett munkát. Emelllett a BSI vállal telefonos segítséget is, ám legfeljebb heti egyszer és maximum egy órás telekonferenciára áll a magyar diplomaták rendelkezésére.

Mivel a számunkra megküldött szerződés hat hónapra szól, a fentiek alapján annyi biztos, hogy a magyar külügy 73,3 millió forintot tavaly már mindenképpen kifizetett a BSI-nek.

Pluszpénz projektek lebonyolításáért és a PR-tevékenységért

Ám ez minden bizonnyal nem a teljes összeg. A három magyar külképviselet ugyanis nem csak konzultációt rendel a BSI-től, ám nem tudjuk, hogy a további szolgáltatások mennyibe kerülnek.

A megküldött szerződések alapján a BSI “projektekben” is segíti a magyar külképviseleteket: privát és publikus konferenciákat, szimpóziumokat szervez, delegációk utazását szervezi Magyarország és Amerika között, illetve találkozókat szervez a magyaroknak a helyi média, politika és tudományos élet szereplőivel. Az ezért kapott díjazást külön, projektenként állapítják meg, és arról nem kaptunk információt, mennyibe kerülnek ezek a feladatok a magyar kormánynak.

A BSI harmadik tevékenységi köreként emellett kapcsolatot tart a médiával, kormányzati szervekkel, és PR-feladatokat is ellát. A szerződések szerint ennek a munkának az árlistája egy a szerződésekhez csatolt dokumentumban található. Kértük a magyar Külügyminisztériumot, hogy küldje el ezt az árlistát is számunkra, ám azt nem kaptuk meg.

Él-e még a szerződés?

A Külügyminisztérium által az Átlátszónak megküldött BSI-szerződések hat hónapra szólnak és 2017. július 1-jén írták alá őket, azaz a tavalyi év végén elméletileg lejárt a szerződéses időszak.

Ám a szerződésekben benne van, hogy meghosszabbíthatóak. Megkérdeztük a Külügyminisztérium sajtóosztályát, hogy meghosszabbították, illetve megújították-e a szerződést a BSI-vel, ám erre sem válaszoltak.

Több jel is mutat arra, hogy a szerződéseket meghoszabbították, vagy újakat írtak alá helyettük. A BSI Public Affairs – mint azt korábban megírtuk – 2017. október 5-én alvállalkozót fogadott fel arra, hogy segítse munkáját Washingtonban.

Az izraeliek vezette cég a Sanitas International nevű washingtoni lobbicéget kérte fel erre, amely csak fél évvel később, márciusban regisztrált az amerikai igazságügy-minisztériumnál mint “külföldi ügynök”. Az úgynevezett FARA-törvény alapján regisztrált lobbicégeknek ugyanis be kell jelenteniük, hogy elkezdtek egy külföldi ország lobbistájaként dolgozni. Arról is szólniuk kell, ha ezt abbahagyták.

Ám a Sanitas egyelőre csak azt jelentette be, hogy megkezdték a munkát a magyar követséggel, ám azt nem, hogy azt befejezték volna. Ez arra utal, hogy a BSI és a Sanitas még mindig dolgozik a magyar külügynek.

Az egy hónappal ezelőtti cikkünk nyomán a The Daily Beast nevű amerikai weboldal megkereste a BSI-t és a Sanitas-t is, és (egyébként nem túl bőbeszédű) válaszában egyik cég sem utalt rá, hogy a szerződés már nem élne. Mindkét cég jelen időben beszélt a magyaroknak végzett munkáról.

A The Daily Beast azt is felvetette: törvénysértő lehet, hogy a BSI Public Affairs nem regisztrált maga is az amerikai igazságügynél, mint külföldi országnak dolgozó lobbicég. A BSI amerikai jogi képviselője, Marc Zell az amerikai weblapnak úgy válaszolt erre: a cég azért nem regisztrált a FARA-rendszerben, mert csak “belső” stratégiai tanácsokat adott Magyarországnak, nem lépett fel annak képviselőjeként az amerikai kormány vagy Kongresszus előtt és nem is terjesztett Magyarországról szóló anyagokat az amerikai lakosság körében.

A Sanitas azonban regisztrált és legutóbbi cikkünk óta pótolt néhány hiányosságot, még több dokumentumot töltött fel a FARA-rendszerbe, így újabb részletek derültek ki a magyaroknak végzett munkájukról.

Megtutuk, hogy a Sanitas vezetője, Christoper Harvin a washingtoni követségen adott tanácsokat a nagykövetnek, a helyettesének, illetve a kommunikációs igazgatónak. Amerikai politikusokkal és tisztségviselőkkel nem lépett kapcsolatba, náluk a magyar kormány érdekében nem lobbizott.

Ezért a munkáért cserébe a Sanitasnak 2018. januárjában 15,000 dollárt, azaz négymillió forintot fizetett a BSI-n keresztül a magyar állam.

Közelebb Trumphoz?

A BSI-vel, illetve azon keresztül a Sanitasszal kötött szerződésekből az derül ki, hogy a magyar kormány igyekszik közelebb kerülni Donald Trump amerikai elnökhöz, illetve embereihez. Lehetséges, hogy a BSI-től, illetve annak feltételezett jó kapcsolataitól reméli az Orbán-kormány, hogy a miniszterelnököt végre fogadják a Fehér Házban.

Mint azt korábban megírtuk, a BSI társelnökei, Tzvika Brot és Ariel Sender az amerikai elnök izraeli kampányában dolgoztak. Brot volt a kampányfőnök, az ő feladata volt meggyőzni az Izraelben élő körülbelül kétszázezer izraeli-amerikai kettős állampolgárt, hogy szavazzanak Trumpra.

Brot egyébként előző cikkünk óta nyíltan politikai pályára is lépett: a 37 éves egykori újságíró és kampányszakember saját szülővárosa, Bat Yam polgármesteri székére pályázik a Netanjahu-féle Likud párt támogatásával.

A BSI jogi képviselője, Marc Zell pedig a republikánus párt ‘nemzetközi’ szárnyában dolgozik évtizedek óta, elsősorban az izraeli kapcsolatokért felelős. Az előválasztások során nem támogatta Trump jelöltségét, ám megválasztása után hamar beállt az elnök mögé.

A Sanitasnál a magyar projekten dolgozó Christopher Harvin a The Daily Beast szerint önkéntes alapon, azaz ingyen készíti elő időnként Mike Pence amerikai alelnök utazásait – minden bizonnyal annak kommunikációs részét. Harvin dolgozott George W. Bush Fehér Házának is.

A The Orlando Sentinel című amerikai lap pedig Donald Trump szóvivőjeként említi Harvint egy cikkében, amely már megválasztása után, de még az elnöki beiktatás előtt jelent meg.

Lassan javulnak az amerikai-magyar kapcsolatok

A magyar kormány nagyon sokat várt Donald Trump megválasztásától, ám a fehér házi meghívás csak nem érkezett meg. Ebben nem tudott segíteni a kormány havi 28 millió forintért felbérelt washingtoni lobbistája, Connie Mack sem, akivel a külügyminisztérium az Index szerint felettébb elégedetlen. A Trump-Orbán találkozó elmaradása pedig közrejátszhatott Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet egy évvel ezelőtti csúnya kirúgásában is.

A kapcsolatok eleinte nem hogy nem javultak, de még romlottak is. Az amerikai kormány kiállt a CEU mellett, a budapesti követséget vezető David Kostelancik ügyvivő pedig a sajtószabadság védelmében mondott beszédet tavaly októberben. Az amerikai külügy pedig tavaly novemberben egy 700 millió forintos pályázatot hirdetett a magyar vidéki sajtó támogatására, ami miatt be is kérették az amerikai ügyvivőt a budapesti külügyminisztériumba.

Ám úgy tűnik, azóta valamennyit változott a helyzet: Szijjártó Péter januárban Washingtonban járt, és az akkor még külügyminiszter Rex Tillersonnal ugyan nem találkozott, de Wes Mitchell államtitkárral igen, és a sajtónak adott beszámolója szerint nagyon jól megértették egymást.

Érdekes módon pont a Szijjártó-Mitchell tárgyalás napján értesült arról a Magyar Idők, hogy megvan az új nagykövet-jelölt Budapestre a New York-i üzletember, David Cornstein személyében. A találkozó Mitchellel pedig annyira jól sikerült, hogy pár nappal később a korábban felettébb óvatos Magyar Idők már a magyar-amerikai kapcsolatok kulcsfigurájaként állította be, aki az új nagykövetnél is fontosabb lesz.

atlatszo.hu