Magyarországon több mint 17 ezer idős ember még 28 500 forintot sem kap egy hónapban. Rajtuk az sem segít érdemben, hogy 2021 februárjában plusz egyheti pénzt kapnak majd a koronavírussal kapcsolatos válságintézkedések részeként.

A böhönyei Margit néninek 73 ezer forintot kell beosztani hónapról hónapra. Hűtőjében egy kis darab margarin, arasznyi főzőkolbász, négy tojás, zacskós tej és 15 deka baromfifelvágott árválkodik, a fagyasztórészben pedig zománcos láboskában finomfőzelék.

Eltettem szombatra a szociális ebéd felét, hogy legyen valami meleg aznapra is

– magyarázza.

Vasárnap főzök egy kis pörköltet, vettem csir­ke­levescsomagot, van benne háta, püspök, nyak, láb, egy kis máj és zúza, krumplival pont jó lesz.

A nyolcvan felé járó asszony élete nagy részét a terebezdpusztai állami gazdaságban dolgozta végig, no és a háztájiban, ám a rendszerváltás után utóbbit szép lassan felszámolták. Tavaly valamivel kevesebb mint 71 ezer forintot hozott neki a postás, 2047 forinttal kap többet az idén. Csakhogy nem elég, hogy egy újabb, csonterősítő gyógyszert írt fel neki az orvos, a kenyér, a tej, a hús, a zöldség drasztikusan drágult, ráadásul bármennyire is spórolt – négy szobából csak egyet fűtve –, március elejére elfogyott a tűzifa is, így kellett még egy keveset hozatnia.

Ruhát nem vettem legalább tíz éve – szégyenkezik egy keveset –, karajt utoljára tavaly nyáron a fiam születésnapi ebédjére. Néha belefér egy kis csokoládé, keksz, ennyi a luxus, amit a mindennapi szükségletek mellett elbírok. A legjobban a zöldség és a gyümölcs hiányzik, amíg bírtam a keretet, megtermeltem mindent, most már nem megy, a boltban pedig csak almára futja, arra is hetente maximum kétszer. Persze mindig egy szemre.

Juliska néni szerencsésebb, a mesztegnyői ház kertjében még úgy is terem néhány gyümölcsfa, hogy láthatóan nem gondozzák őket. A 71 éves asszony bottal tud csak közlekedni, így esélytelen, hogy nekiálljon metszeni, pláne szüretelni.

Ami lehullik, az is áldás

– mondja, miközben megmutatja a nyugdíjcsekket: 62 937 forintot kap havonta az államtól 38 évi téeszmunka után.

És ebből még úgy is elvisznek tízezret a gyógyszerek, hogy kapok közgyógyellátást. A víz, a villany ötezer, aztán ott van a tüzelő, a tévé, nagyjából a fele nyugdíj marad megélhetésre.

Ha nem lenne a szociális ebéd, valószínűleg éhen halnék, vagy ha nincs szociális tűzifa, megfagynék. Tudja, mi volt az ebéd hétvégén? A hétközi zöldséges hús szaftjába tunkoltam kenyeret, meg főztem egy kis rántott levest. Üresen.

Náluk is rosszabb helyzetben vannak azok, akik nemhogy hatvan-hetvenezer, de még 28 500 forintot sem kapnak havonta, vagyis nem érik el az öregségi nyugdíjminimumot. Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke szerint Magyarországon 17 771 ilyen ember él: nekik legfeljebb havonta 798 forintnyi pluszt hozott az idén januári 2,8 százalékos nyugdíjemelés, s ők vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben. Zömüknek azért ilyen alacsony a nyugdíja, mert nem volt elegendő szolgálati idejük: háztartásbeliként otthon voltak, gyerekeket neveltek vagy a téeszben dolgozó férjük mellett kisegítő családtagi státuszban voltak.

Az egri Verőszalán, ami a város egyik szegényebb részének számít, több ilyen idős asszony is él: egyikükkel, Eta nénivel beszélgetve kiderült, csak úgy tudja túlélni a mindennapokat, hogy a gyerekei havonta támogatják, illetve több mint hetvenévesen még ma is napszámba jár, szőlőt metsz, szüretel, s abból egészíti ki ezt a nagyon csekély összeget. Alig vannak jobb helyzetben a hajdani téeszalkalmazottak, akik a bérük egy részét természetben, vagyis búzában, kukoricában kapták meg, így a fizetésük még akkori mértékkel mérve is nagyon alacsony volt: az ő nyugdíjuk alig haladja meg az öregségi minimumot.

Havonta átlagosan 3600 forintot vesz ki az infláció a nyugdíjasok zsebéből

– állította lapunknak Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége ­(NySzSMSz) elnöke.

A teljes nyugdíjas-társadalomra vonatkozó adatok ugyan ennél szebb képet mutatnak, csakhogy a szépkorúak 72 százaléka az átlagnyugdíjnál alacsonyabb ellátást kap.

A hivatalos nyugdíjátlag az idén valamivel több mint 135 ezer forint, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjemelés-számítás változása, azaz 2012 óta – ekkor törölte el a kormány a svájci indexálást –, vagyis hét év alatt nagyjából 23 ezer forinttal nőtt az átlagnyugdíj. Az azt megelőző hét évben 45 ezerrel. Még nagyobb a különbség százalékosan, hiszen az elmúlt hét esztendőben 20, míg az azt megelőző hétben 65 percenttel nőtt az átlagnyugdíj.

A kormány jelenleg az infláció mértékével növeli a nyugdíjakat, korábban a svájci indexálás azt jelentette, hogy az infláció mellett a nettó bérek változásának aránya is beleépült a nyugdíjemelésbe

– magyarázta Stikel János.

Szeretnénk, ha utóbbira állna vissza a kormány, s a nyugdíjasok megkapnák a béremelkedés mértékének 50-60 százalékát is. Mert így csak folyamatosan nyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok között.”

Stikel János kiemelte: ráadásul minél alacsonyabb valakinek a nyugdíja, annál rosszabbul jár a mostani rendszerrel, hiszen egy kisebb összegnél kisebb a százalékos emelés is. A nyugdíjemelés-számítás 2012-es megváltoztatása óta a hazai nyugdíjasok kétharmada nyugdíjának reálértéke folyamatosan csökken. A legrosszabb helyzetben az észak-magyarországi és a dél-dunántúli szépkorúak vannak: Somogyban az átlagnyugdíj 10 százalékkal alacsonyabb az országosnál, a nyugdíjasok 72 százaléka az átlagnál alacsonyabb, kétharmaduk 60–100 ezer forint közötti járandóságot kap.

Budapesten jobb nyugdíjasnak lenni, mint vidéken

A KSH adatai szerint tavaly Magyarországon minden ötödik ember öregségi nyugdíjas volt, arányuk Budapesten volt a legmagasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a legalacsonyabb. Az öregségi nyugdíj átlagos összege jelentős területi különbségeket mutatott. A budapesti átlag 161 ezer forint az országos átlagot 26 ezer forinttal, a Bács-Kiskun megyei legalacsonyabb értéket pedig 41 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál magasabb összegű ellátást Budapesten kívül csak Pest megyében, valamint Közép-Dunántúlon – Komárom-Esztergom és Fejér megyében – folyósítottak. Az Alföldön, Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár megyében viszont nem érte el a 121 ezer forintot sem a havi átlagos összeg. A 100 ezer forintnál kisebb összegű nyugdíjban részesülők aránya is ezekben a megyékben volt a legmagasabb, 37–39 százalék, míg Budapesten ez az arány 18 százalék alatt maradt. A budapesti öregségi nyugdíjasok 17 százalékának 220 ezer forint feletti öregségi nyugdíja volt, szemben Békés megyével, ahol az ellátottak mindössze 4 százaléka rendelkezett ilyen összegű járandósággal.

nepszava.hu