Február 19-én sok diák tüntetésszerűen maradt az iskolától távol. Természetesen sokan bírálták a lépést, de ahogy minden egyéb botrány, ez is elülni látszott.

Az apró mégis számottevő különbség, hogy e mögött nem a kormány állt, hanem éppen annak áldatlan működése ellen szólt. Így érthető, ha némileg ferde szemmel néztük

Egy vidéki gimnáziumban történt esetről számolt be a anya a 168 órának. Mint kiderült, 18 éves lánya és két másik osztálytársa „behívót” kapott adategyeztetésre a települési Polgári Védelmi Parancsnokságtól.

Történetesen arról a három diákról van szó, akik február 19-én nem mentek iskolába.

„Az idén érettségiző lány édesanyja hiába tiltakozott, a felmentettek közül a nappali tagozatos diákokat kihagyták, még a középiskolásokat is. 

A Belügyminisztérium alá tartozó Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatója szerint „mivel a katasztrófák elleni védekezés összetett feladat, a közvetlenül beavatkozó állományon kívül elengedhetetlen számos különböző foglalkozású állampolgár eredeti munkaköri feladatainak ugyanabban az időben történő zavartalan ellátásának biztosítása, rendőrtől a postáson, a lelkészen át egészen az igazságszolgáltatásban dolgozókig." És ezek szerint a középiskolás diákokig.”

Hát nem különös? A kötelező katonai szolgálat idején is mentességet jelentettek a folyamatban lévő tanulmányok, adategyeztetésre sem volt szükség, amennyiben igazolni tudta az állampolgár, hogy jogviszonya fennáll. Milyen vészhelyzet indokolja, hogy már középiskolásokat is be kell vetni?

És bár való igaz, szerepel alkotmányos kötelességeink közt, hogy vészhelyzet esetén berendelhetnek kvázi tartalékos szolgálatra, ehhez ugyan nincs semmilyen alkotmányos jogi keretrendszerünk, hiszen az Alaptörvény hatályossága máig erősen vitatott.

Ahogy az is érthetetlen rejtély, hogy a kormány – ne legyen kétségünk, ez a lépés felsőbb utasításra történt – miért rendelne be egy lányt kötelező szolgálatra, amikor állításuk szerint az ő helyük valahol a konyha és a szülőszoba közt van.