h i r d e t é s

Úgy döntött a kormány 2015-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium Várba való költöztetéséről, hogy semmilyen költségszámítás nem készült

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Úgy döntött a kormány 2015-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium Várba való költöztetéséről, hogy semmilyen költségszámítás nem készült

2018. február 28. - 16:11

A “Vár-projektről” a mai napig igen kevés adat kertül napvilágra, miközben a vele párhuzamosan zajló Liget-projekt sokkal nagyobb figyelmet kap. - írja a vastagbor.atlatszo.hu.

A lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda Facebook-oldalára került fel egy fénykép 2016. március 19-én, amin Duda Orbán Viktor vendégeként a magyar miniszterelnök dolgozószobájában látható. Az Építészfórumban kielemezték, hogy háttérben a Budai Vár alaprajza látható, beszínezve az az átépítendő épületek. A Miniszterelnök úr csak a legfontosabb dolgokkal foglalkozik. Forrás: vastagbor.atlatszo.hu

Pedig a “Vár-projekt” kormányzati becsült költsége 200 milliárd forint, hangsúlyozottan becsült költsége, ami közel egyenlő a Liget-projekt 250 milliárdos árával.

Csakhogy Orbán Viktor nagyon szeretne felköltözni a Várba, ehhez kapóra jönnek olyan érvek mint a Vár “felújítása” és a “hatalmi ágak szétválasztása”, magyarul hogy a miniszterelnök ne a törvényhozás épületében legyen elhelyezve.

A Miniszterelnökség a Sándor-palota mellé fog költözni, a volt Karmelita kolostorba, ennek az épületnek az átépítése gőzerővel zajlik, emellett Orbánék azt is kitalálták, hogy a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is a Várba kell költöznie. Hogy miért? Mert a boldog békeidőkben a Várban voltak ezek a Minisztériumok! Igaz, azóta eltelt száz év, de ez nem számít. A Vár-projektről bővebben erre.

Forrás: vastagbor.atlatszo.hu

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként ezzel indokolta a Szentháromság térre költöző NGM, az Úri utcába és az Országház utcába költöző Belügyminisztérium és a Karmelita-kolostort elfoglaló Miniszterelnökség Várba költözését:

A budai Vár a magyar államhatalom végrehajtó központjának épült, így logikus a kormányzati szervek odaköltöztetése.

A 2017-es költségvetésben 26 milliárd forintot különítettek el, hogy a Szentháromság téren álló épülete visszaalakítsák olyanra, mint amilyen 1904-ben volt. A neogótikus palotát már akkor sokan támadták, a II. világháborúban súlyosan megsérült az épület, a mai is látható formában építették újjá, ezt fogják most visszaalakítani.

Az átépítésre megjelent a közbeszerzés a hónap elején, mely szerint

A volt “Magyar Királyi Pénzügyminisztérium” épülettömbje Fellner Sándor építész 1901-03 évi tervei, és egyéb dokumentumai köztük a 1908-as Fellner album alapján, a “Fortuna-ház” műemléki értékeinek szem előtt tartásával kerül helyreállításra.

A kiírás szerint

“Az épületnek rendelkeznie kell: reprezentatív terekkel, konferencia teremmel, tárgyalókkal, a dolgozók befogadásához szükséges mennyiségű és minőségű irodai terekkel, könyvtárral, irattárral, és kiszolgáló helyiségekkel/területekkel (teakonyhák, vizesblokkok, dolgozói étkezdék, büfék, raktárak, épületgépészeti és épületvillamossági helyiségek, parkoló helyek stb.).

A cél egy modern irodaépület kialakítása a műemlék eredeti állapotának visszaállítása és értékeinek megtartása mellett, a mai kor “A” kategóriás iroda követelményeinek való megfeleltetéssel.”

Csakhogy a közbeszerzésben már szó sincs a 26 milliárdról:

“A Beruházás várhatóan 2,5 évig tart, a becsült bekerülési volumen:35-38 milliárd Forint,az épület bruttó területe ~30.000 m2.Az épület műemléki védettség alatt áll.

Ezen épületbe kerül elhelyezésre a rekonstrukciót követően a Nemzetgazdasági Minisztérium 800-1000 fővel,parkolókkal,éttermekkel, reprezentatív terekkel, tárgyaló -konferencia termekkel,könyvtárral,irattárral és egyéb kiszolgáló terekkel a feladat valamennyi szakági munkarészt érinti.“

A “becsült” költség már most 35-38 milliárd, de ugye lehet, hogy drágábban nyeri meg valaki a projektet, nem lenne példa nélküli. Az épületben lévő szervezetek kiköltöztetése amúgy 5,4 milliárd forintba került.

Vagyis egy jó állapotú épületre ráköltenek min. 40-43 milliárd forintot, hogy ne úgy nézzen ki, mint 1945-ben, hanem mint 1904-ben.

Összehasonlításul:

Még nincs is meg a nyertes, aki elkezdi a munkálatokat, a költségek máris 26 milliárdról 43 milliárda ugtottak fel, ez 65%-os drágulás. És hol van még a vége?
Amúgy a költözés határideje 2017. dec. 31. volt, de még most keresik ki lesz az építő.

De nézzük meg, mennyire döntött felelősen a kormány, amikor eldöntötte hogy ez a két minisztérium a Várba fog költözni. Mérlegelték-e a döntést, gondosan bántak-e az adófizetők pénzével?

A döntés a 837/2015. (XI. 24.) számú kormányhatározatban volt olvasható, kikértem ennek a kormányhatározatnak a döntéselőkészítő anyagát, ami alapján maga a döntés megszületett.

Minden ilyen kormánydöntést előkészítő anyag legjobb része az egyeztetési lap, kivel egyeztettek:

Forrás: vastagbor.atlatszo.hu
 

Megfogalmazzák a célokat:

Forrás: vastagbor.atlatszo.hu
 

A Belügyminisztérium költözéséről konkrét összegek szerepelnek az előterjesztésben:

Forrás: vastagbor.atlatszo.hu
 

A Nemzetgazdasági Minisztériumról azonban csak ennnyit írnak:

Forrás: vastagbor.atlatszo.hu

Akár jelentős többletmunkálatok árán (!), de vissza kell építeni az épületet az eredeti formájába, becsült összeg nincs.

Felelős döntés született.

vastagbor.atlatszo.hu