Az Európai Bizottság (Bizottság), az Európai Tanács (Tanács) és az Európai Parlament (EP) egyezségre jutott a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárás bevezetéséről. Miután 2018-ban a Bizottság bemutatta javaslatát, az EP 2019-ben saját koncepcióval állt elő. A kettő jelentős eltéréseket tartalmazott. Két év után sikerült egyezségre jutni.

Az irányelv-tervezet szerint a jövőben minden tagállamnak biztosítania kell egy speciális eljárást a fogyasztók számára, amelyben az érdekképviseletükre specializálódott civil szervezetek eljárást indíthatnak szolgáltatók ellen a fogyasztóvédelmi jogszabályok megszegése esetén. Az eljárásban a jogsértés tényének megállapítását és kártérítés megítélését követelhetik - olvasható az Adó.hu portálon.

A kollektív fogyasztóvédelmi eljárás a pénzügyi, idegenforgalmi, energetikai, egészségügyi és telekommunikációs szolgáltatást nyújtó cégek ellen indítható, valamint bármely területen szolgáltatást nyújtó vállalattal szemben adatvédelemmel összefüggésben.

Az EP már megszavazta az irányelvet. A Tanács jóváhagyása még hiányzik. Ha ez is megtörtént, hat hónapjuk lesz a tagállamoknak az irányelv nemzeti jogukba történő átültetésére.

Az erőfölény kompenzálása

A speciális eljárás, ahogy általában a fogyasztóvédelmi jogszabályok, a fogyasztók és szolgáltatók közötti erőegyensúlytalanságot igyekszik kompenzálni. A fogyasztók az eladóhoz, illetve a szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben vannak. A cégek általában előzetesen meghatározott feltételek elfogadására kényszerítik őket, amelyeket a fogyasztók nem tudnak befolyásolni.

Jogvita esetén az érdekérvényesítéshez, különösen a perindításhoz, pénz és szakértelem, illetve jogi képviselő kell. Emiatt a legtöbb fogyasztó lemond az igényérvényesítésről. A kiegyensúlyozatlan helyzetet az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletei is leírják.

Akkor sem feltétlenül kielégítő a helyzet, ha egy fogyasztó sikeresen érvényesíti jogait a szolgáltatóval szemben. A bírósági döntés ugyanis csak inter partes hatással bír. Nem segít a többi, ugyan azon szolgáltató megegyező jogsértése miatt kárt szenvedett többi fogyasztón. A közérdekű keresetek, így a most bevezetendő fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárás az egyéni perekkel szemben lehetővé teszi a jogsértés minden fogyasztóra kiterjedő hatállyal történő megállapítását és kártérítés megítélését mindannyiuk számára.

Kártérítés is kérhető

Az EU kollektív fogyasztóvédelmi keresetének szabályai a német próbaper-eljárás (Musterfeststellungklage) mintájára születtek. A 2018 óta létező német és a várhatóan 2021 első felétől alkalmazható európai jogintézmény között vannak azonban különbségek.

Az európai jogalkotó számára mintául szolgáló német eljárás csak a jogsértés tényének kimondására irányul. Ha egy fogyasztó kártérítést is szeretne, a csoportos eljárás után egyénileg kell bírósághoz fordulnia. Ez a processzus azonban már könnyebb és gyorsabb, mert a jogsértés tényét a próbaper-eljárásra való tekintettel adottnak tekinti a bíróság. Csak a konkrét eset körülményeit vizsgálja, hogy meg tudja állapítani az adekvát kártérítés mértékét. Az elfogadás előtt álló európai kollektív fogyasztóvédelmi eljárásban kérhető valamennyi kárt szenvedett fogyasztó individuális kártérítésének megítélése is. A kereset viszont csak a valós anyagi kárra irányulhat.

Az amerikai jogból ismert és hírhedt büntetőkártérítés megítélésére továbbra sem lesz jogalap. Az EU a kezdetektől fogva elvetette ezt. Meg akarta akadályozni, hogy az eljárást megfinanszírozó befektetők, ügyvédek jelentős összegű sikerdíjhoz juthassanak a büntetőkártérítés megítélésén keresztül.

Szinte minden NGO eljárhat

További különbség a német és az európai jogintézmény között, hogy másképp határozza meg az eljárás megindítására jogosult szervezetek körét. A német jogszabály több feltételt is rögzít. Az uniós szabályok jóval lazábbak. Az irányelv-tervezet másképp rendelkezik az olyan ügyekről, amelyekbe csak ugyan abban a tagállamban honos fogyasztók, illetve szolgáltatók érintettek, és azokról, amelyekbe több tagállamhoz kötődőek involválódtak.

Előbbiek esetében semmilyen feltételt nem rögzít. Utóbbiaknál a szervezetnek nonprofit formában kell működnie és hitelt érdemlően kell bizonyítania, hogy a megelőző legalább 12 hónapban fogyasztóvédelemmel foglalkozott, valamint képes és hajlandó garantálni, hogy független minden olyan harmadik személy jogi vagy gazdasági érdekeitől, amely azon fogyasztó érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, akinek a képviseletét a civil szervezet ellátná. Az uniós irányelv azonban ebben az esetben sem határozza meg a civil szervezet minimális taglétszámát és nem ír elő előzetes regisztrációs kötelezettséget a jogintézménnyel élni tervező civil szervezeteknek.

Az irányelv megengedi az eljárást indító NGO és magának az eljárásnak is a profitorientált finanszírozását. A finanszírozó azonban nem gyakorolhat 'döntő befolyást' a jogérvényesítési stratégia kidolgozására és érvényesítésére, valamint nem veszélyeztetheti a civil szervezet függetlenségét. Ezért az eljárásban képviselőként eljáró ügyvédi iroda nem nyújthat a kollektív fogyasztóvédelmi keresettel élő NGO-nak célzott anyagi támogatást az eljárás finanszírozásához.

Az irányelv - az eredeti tervekkel ellentétben - nem tiltja az eljáró ügyvéd sikerdíjalapú honorálását.

Sovány vigasz a szolgáltatóknak

Az új jogintézmény lényegesen rontja a szolgáltatók jogi és gazdasági helyzetét. Ezért csekély vigasz az irányelv kevés, őket védő garanciális szabálya. A legfontosabbikkal az európai jogalkotó elejét próbálja venni az öncélúan, 'próba-szerencse' alapon beadott kereseteknek. Előírja, hogy az irányelvet olyan módon kell átültetni a nemzeti jogba, hogy az eljárás lehető legkorábbi szakaszában kiderüljön, ha egy kereset nyilvánvalóan megalapozatlan.

Egyéb sajátosságok és nemzeti mozgástér

A német szabályozástól az is eltér, hogy mindkét fél, sőt az eljárásban részt nem vevő jogi és természetes személyek is kötelesek lesznek az eljáró bíróság felhívására az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat kiadni.

A kollektív fogyasztóvédelmi eljárásban a 'vesztes fizet' elve érvényesül. Az alulmaradt félnek kell állnia a pernyertes költségeit is. Az irányelv minden olyan eltérést megenged a nemzeti szabályozásban, amely a fogyasztók, illetve az őket képviselő szervezetek jogi helyzetét erősíti.

További részletek az Adó.hu-n. (napi.hu)