h i r d e t é s

Új régészeti leletek kerültek elő a nyergesújfalui Sánc-hegyen

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Új régészeti leletek kerültek elő a nyergesújfalui Sánc-hegyen

2020. augusztus 02. - 09:20

 

A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (MNM RÖG) több intézménnyel együttműködve 2018 ősze óta végez kutatásokat a nyergesújfalui Sánc-hegyen.

II. Rákóczi Ferenc által veretett rézpénz - Forrás: Horváth Szulamit Emma/MNM.HU

A már II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban említett lelőhely több korszak emlékeit őrzi az őskortól egészen a második világháborúig. Itt állt egykor a Crumerum néven ismert római kori település és katonai tábor, illetve később egy kuruc-kori földsánc is. A munka különlegessége abban rejlik, hogy a szakemberek úgy jutottak régészeti adatokhoz, hogy modern, ún. roncsolásmentes módszerek alkalmazásával szinte érintetlenül megőrizték az utókor számára a régészeti-történelmi jelentőséggel bíró, a helyiek és a kirándulók által is kedvelt természetvédelmi területet - derül ki a múzeum honlapjáról.

Hiába figyelt fel a terület régészeti értékeire már Bél Mátyás (1684–1749), Rómer Flóris (1815–1889) és Balogh Albin (1887–1958), a terület kutatottsága jelentőségéhez képest viszonylag alacsony maradt a huszadik század második felében is. 2018 előtt a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Balassa Bálint Múzeuma 3 alkalommal végzett itt terepi munkát.

Változás 2018-ban történt, amikor az UNESCO világörökségi helyszín jelöléshez kapcsolódóan 3 területen zajlott kutatás. Az MNM RÖG régészei ekkor a hegy lábánál római kori településre utaló épületmaradványokat találtak, tisztázták az ÉK-i kapu tornyának alaprajzát, továbbá az ÉNY–DK-i irányú erődfal vonalát kutató árkot nyitottak.

A szakemberek 2020-ban a CLIR (Corpus Limitum Imperii Romani) Kutatóközpont megbízásából, roncsolásmentes vizsgálatok (magnetométeres, földradaros, geoelektromos felmérések) segítségével a korábbinál pontosabb alaprajzot kaptak a római kori táborról (a kutatóközpont vezetője: Farkas István Gergő) Ehhez a munkához csatlakozott az engedély nélküli fémkeresőzés okozta veszélyeztetettség miatt a Magyar Nemzeti Múzeum, Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportja. A munkálatokat Nyergesújfalu Város Önkormányzata több ízben is támogatta, legutóbb a római kori tábor kaputornyának állagvédelme kapcsán.


Mitológiai vadászjelenettel díszített bronzlemez a római korból - Forrás: Bicskei József/MNM.HU

A legkorszerűbb technikáknak és a különböző intézmények együttműködésének köszönhetően nemcsak új információkkal, hanem új leletekkel is gazdagodtunk az elmúlt években. A római korból nagy mennyiségben érmek, bélyeges téglák, gyűrű, fülkanalas hajtű, fibula (ruhaösszekapcsoló tű), mitológiai vadászjelenettel díszített lemez, katonai övveret, a népvándorlás korából jellegzetes 5. századi fibula, a kuruc korból érem, ágyúgolyó került elő, a II. világháború időszakából töltényhüvelyeket, vasrepeszeket és egy aknagránát stabilizátor szárnyát gyűjtöttük össze. Mindemellett a területen a jelenkor is rajta hagyja a nyomát. Bízunk benne, hogy a jövő régészei nemcsak a pusztulás nyomait fogják dokumentálni a 21. század első évtizedeiből. (travelo.hu)


 

h i r d e t é s