A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértői összegezték az érintett szereplők előtt álló legfontosabb feladatokat.

Az idén nyáron kihirdetett, a hosszú távú részvényesi szerepvállalásról szóló törvénnyel (2019. évi LXVII.) az európai uniós direktívában (Shareholder Rights Directive II, SRD II) meghatározott szabályok kerültek be a magyar jogrendszerbe. A szabályozás célja, hogy a pénzügyi válság tapasztalatai alapján biztosítsa, hogy a szereplők (részvényesek és üzleti szereplők) kellő információ birtokában megfontolt és hosszú távú üzleti döntéseket hozhassanak, továbbá elősegítse a részvényesek minél aktívabb részvételét a tőzsdei társaságok döntéshozatali folyamatában.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy az új szabályok jelentős hatással lesznek az intézményi vagyonkezelés rendszerének egészére, és nem kevés új feladatot rónak a terület szereplőire, így a biztosítókra és foglalkoztatói nyugdíjpénztárakra, mint intézményi befektetőkre, továbbá a portfoliókezelőkre és befektetési alapkezelőkre. Az új jogszabály hozzájárulhat a nyilvános tőkepiacok transzparenciájának növekedéséhez, valamint a részvényesi joggyakorlás akadálymentesebb gyakorlásához, ezáltal ösztönzéséhez, amely végső soron a nyilvánosan működő társaságok iránti bizalom további építését szolgálja. Az előírások a részvényesi szerepvállalást olyan módszerekkel támogatják, amelyek nem korlátozzák aránytalanul a befektetők és a tőzsdén jegyzett társaságok racionális gazdasági, üzleti döntéseinek meghozatalát, és azok végrehajtását. Az új szabályok alapján:

1. A nyilvánosan működő részvénytársaságoknak

• javadalmazási politikával kell rendelkezniük, illetve ennek megvalósításáról javadalmazási jelentéseket kell közzétenniük;
• felül kell vizsgálniuk, illetve ki kell alakítaniuk a részvényesek azonosítására vonatkozó részletes eljárásukat;
• új tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali szabályoknak kell megfelelniük.

2. Az egyes befektetési vállalkozásoknak

• szerepvállalási politikát kell kidolgozniuk, és alkalmazniuk a részvénybefektetések esetén;
• új tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali szabályoknak kell megfelelniük;
• felül kell vizsgálni az intézményi befektetői vagyon kezelésére kötött szerződéseiket.

3. Az egyes befektetési alapkezelőknek (ABAK és ÁÉKBV) szerepvállalási politikát kell kidolgozniuk és alkalmazniuk a részvénybefektetések esetén

4. Az egyes biztosítóknak, foglalkoztatói nyugdíjpénztáraknak

• szerepvállalási politikát kell kidolgozniuk, és alkalmazniuk a részvénybefektetések esetén;
• felül kell vizsgálniuk az eszközkezelőkkel kötött szerződéseiket.