Újból az epheszoszi ifjak köszönnek ránk
A Korán egyik csodája, hogy mélységgel olvasva gondolatokat inspirál és ezek a gondolatok Útmutatást adnak saját magunk elrendezéséhez.
A Kahf (Barlang) szúráról már volt korábban szó. Számos történet esszenciáját közli, a történetek narratíváit azonban nem. Ezeket más könyvekből, klasszikus magyarázatokból lehet hozzáolvasni. Engedjétek meg, hogy mielőtt mai gondolatomat leírom, felvezetésnek az alábbi verseket közöljem. A versek magyarázatai szükségesek lesznek a gondolatsor továbbviteléhez:
Vagy arra számítottál-e, hogy a Barlang Lakói és a Felirat az Áyáinkból való csodák? (Korán 18:9)
A most következő történet egy allegória, aminek tanulságai a következőkre mutatnak rá: 1. Az idő relatív. 2. Az elnyomó és elnyomott, üldöző és üldözött helyzetének változása. Tehát nincs bebetonozódás egyik helyzetben sem. 3. A végső Feltámadás igazsága, amikor az eltárolt valós értékek kerülnek felszínre. 4. Az Ima és Hit hatalma az Igazság beteljesülésében. A hitetlen Quraish igyekezett kellemetlen helyzetbe hozni a Prófétát. A Zsidók és Keresztények hagyományaiból tettek föl számára kérdéseket, amire meggyőződésük szerint a Próféta nem tud válaszolni. Le akarták járatni őt. Egyik ilyen kérdés volt a Hét Epheszoszi Alvók esete. A Próféta nem csak tudta a választ, hanem megszégyenítő volt Quraish számára az a gondolatsor, ahogy a Próféta a részleteket erről az esetről visszaadta (18:22). Ihletés alatt mondta el a történetet, példabeszédekkel félreérthetetlenné téve a mondanivalót.
Mikor az ifjak a barlangba menekültek, s mondták: „Urunk! Juttass Színedből nekünk kegyelmet és rendelkezz dolgunkban a helyes irány kijelölésével.” (Korán 18:10)
A Keresztény hagyomány narratív módon őrzi ezt a történetet a Gibbon által megírt Római Birodalom hanyatlása és Bukása c. mű 33. fejezetében. Amikor Róma üldözte a Keresztényeket, hét Keresztény ifjú Epheszoszból elhagyta a várost és a közeli hegyek egyik barlangjában kerestek menedéket. Elaludtak és nemzedékeken, évszázadokon keresztül nem ébredtek fel. Amikor barlangjuk zárókövét lerombolták, a fiatalok felébredtek. Azt hitték, hogy még abban az időben vannak, mint amikor rájuk tört az alvás. Fogalmuk sem volt arról, mennyi idő telt el. Amikor egyikük lement a városba élelmet venni, észrevette, hogy a világ megváltozott. Ahelyett, hogy a Keresztény vallást üldözték volna, elfogadott, sőt Államvallás lett. Ruhája, beszédmódja és a pénze azt jelezte, mintha egy más világból jött volna. A város elöljárói meglátogatták a Barlangot és kérdéseik alapján igazolva látták történetük eredetiségét. Amikor az eset az egész Római Birodalom területén népszerű lett, egy Feliratot tettek a Barlang bejáratához. Ez a felirat szerepel a 9. versben. Ezt a Feliratot hosszú éveken át lehetett látni. Epheszosz Kis-Ázsia nyugati partvidékének híres városa volt, kb. 80 km-re Szmirnától. Későbbb Wathiq Kalifa (842-846) expedíciót küldött a hely beazonosítására és feltárására, ahogy Dhul al Qurnayn által készített falat is kutatta (Lásd a Függeléket a Szúra végén). Egy ilyen szájról szájra terjedő történetben sok a homályos adat, a bizonytalanság. A hatodik században egy szír író jegyezte fel. Szerinte a fiatalok heten voltak, akik Decius császár (249-251) uralma alatt tértek a Barlangba. Decius nevezetes volt a Keresztények elleni véres leszámolásairól. Theodosius II (408-450) uralkodott akkor, amikor felébredtek. Irodalmi referenciáink alapján Decius más néven Daqyanus, vagy latin átírásban Decianus néven is szerepelt. Az igazságtalanság és elnyomás jelképeként vonult be a történelembe. Az ifjak megbújtak a Barlangban, de Allahba vetett hitüket sohasem hagyták el és csak Hozzá imádkoztak. Magukat Allahnak ajánlva vett erőt rajtuk az álom, nem tudták mi történik velük, de Allah kegyelme velük volt.
A fenti verseket olvasva rá kell döbbennünk, hogy a történelem ismétli önmagát. Mi is politeizmusban élünk! Olyan politeizmusban, amely elől az ifjak a barlangba menekültek. Isten megvetett, nevetséges fogalom lett. Helyét felváltotta a dollár, euró, erő, fegyver, melyek előtt hajbókolnunk kell. Akinek Istenbe vetett hite van, képtelen annak előírása szerint élni. Átalakult a szemlélet, értékítélet. Ma senki sem hisz Benned! Csak a bankszámládban hisznek! Az lett az értékmérőd. Ha arról elfogy a betét, nem vagy ember többé. Elhagy a szeretőd, családod, nem tudsz adót, csekket fizetni, végrehajtanak és itt a vége. Emberi mivoltodnak befellegzett. És mi az a betét? A betét ma az Isten, akármilyen néven szólítsák. Ennek az új Istennek vagyunk alárendelve mind! Nem tudunk kitérni előle, hiszen zsebünkben is ott lapulnak ezeket a hazug istenségeket megtestesítő üres papírdarabok, melyek értékét hazugság, vagy erőszak adja. Saját testvéreid vére ad értéket egy üres papírdarabnak. Minden egyes fizetéskor kést szúrsz embertársadba! Ez a politeizmus egyik legádázabb korszaka. Papjai ott lebzselnek fölötted, figyelve azt, hogy miként vigyék véghez a törvényt, amit a materializálódott világ hamis istenségei hoznak. Ez a pénz szabályainak hatalma az ember felett és nem Allah szabályainak hatalma a pénz felett. Az ifjak is a politeizmus és az azt kiszolgáló zsarnok elől menekültek a barlangba. Így fohászkodtak: „Urunk! Juttass Színedből nekünk kegyelmet és rendelkezz dolgunkban a helyes irány kijelölésével.” Mi is így fohászkodunk és keressük barlangunkat. Mit keressünk? Egy barlangot! Egy állapotot, melyben az ifjak átéltek egyesek szerint három évszázadot és egy olyan korban ébredtek fel, amiben nem volt többet politeizmus. Tehát ne add fel! Ez a kor eljön! Addig találd meg barlangodat és ne veszítsd el hitedet! Templomban, mecsetben, vagy egy „szent” helyen találtak menedéket? Nem. Egy egyszerű barlangban. Mohammed (béke reá) hol talált menedéket kétszer is? Ghar Hirában, a barlangban és Mekkából Medinába menekülve is egy barlangban. Lelki és fizikai menedékre is barlangban lelt. Nem mecsetben! Kiben keresett menedéket Mohammed (béke reá)? Sejkben? Vallástudósban? Bárkiben az Evilágon? Nem! Istenben (SWT)! Senki másban! Amikor pedig megépítette Medinában az első mecsetet, az is egyszerű hely volt. Akár egy barlang. Egy barlangban Allah inspirál, míg a mecsetek nem Allah, hanem sokszor az építők nagyságát sugallják, hogy előttük ess seggre! Hol van az a nemes egyszerűség, ahol Allah megjelenik számodra? Miért kell a sok arannyal, díszítő elemmel arra emlékeznem, hogy népeket irtottak ki ezek miatt? És itt boruljak le? A barlang is Benned van. Jelenleg társtettesek vagyunk egy nemzetközi bűnben, de legalább tudatosítsuk ezt magunkban és ne feledjük Allah tanításait. Tegyük azokat túlélővé akkor is, amikor lelkünkhöz legközelebb álló tanítók is homályt tesznek szemünkre. Ne őket válaszd, hanem a barlangot és mondd el azt a fohászt, amit annak lakói: „Urunk! Juttass Színedből nekünk kegyelmet és rendelkezz dolgunkban a helyes irány kijelölésével.” Lássuk, mi lett az ifjakkal ébredésük után?
(Páran) azt mondják, hárman voltak, negyedik a kutyájuk. (Mások) azt mondják, öten voltak, hatodik a kutyájuk. Az Ismeretlent találgatják. (Megint mások) azt mondják, heten voltak, nyolcadik a kutyájuk. Mondd: „Uram a Legjobb Tudója számuknak. Csak kevesen ismerik (dolgukat).” Ne vitatkozzatok hát róluk, csak olyanról, ami tisztán látszik és ne is kérdezzetek róluk senkit.
A történet lényegére csak kevés ember figyel oda. Legtöbben elvesznek a részletekben és olyasmiről vitatkoznak, miben nincs tudásuk.
Rájöttél miről van szó? Arról, hogy hiába ébredtek fel az ifjak egy olyan korban, amikor nem kellett félni a politeizmus viszontagságaitól. Már Allahot imádták a népek egyedül! De hogy imádták és kik? Úgy, ahogy mi ma! Nem a lényegre figyeltek, hanem elvesztek a részletekben. Senkinek nem a csoda, Allah határtalan szeretetének, hatalmának látása volt fontos, hanem az, hogy hányan voltak és milyen színű volt a kutyájuk szőre. Epheszoszban volt-e, vagy a mai Szíriában, Egyiptomban? Ez csak azoknak fontos, akik kitehetik egy táblát valahova és pénzt szedhetnek a látogatóktól. A hit szempontjából fontos-e mindez? Elvesztek a semmitmondó részletekben, ahogy mi veszünk el ma. Megszűnt a lényeglátás! Ma is az a fontos, hogy ima közben miként tartjuk a kezünket, merre vetődik tekintettünk, rezgetjük-e ujjainkat, meddig ér nadrágunk szára és mennyit láttatunk magunkból. Nem tudom figyelembe venni a Szunnát, ha ilyen marhaságok szintjén elfedi a való világ összefüggéseit! Félreérthetetlenné teszem: nem tudom figyelembe venni azt a Szunnát, ami 1400 évvel ezelőtt volt alkalmazható és abban a formában, minden apró-cseprő meghagyását szó szerint véve, elveszejti követőjét a részletekbe és nem engedi látni a Korán igazságait a 21. században. Mert a Korán mindent felülír! Én így látom és nem kötelező, hogy más is így lássa. Rajta, körözz ujjaddal, fond össze kezeidet, borulj le, közben halmozd fel bankszámládon azt a pénz, aminek fedezetét hazugsások és tömeggyilkosságok adják. Bűnös vagy barátom, mégpedig hatalmas bűnnek vagy részese! De nem baj! Te csak kurtítsd nadrágodat, trimmeld szakálladat és tegyél fel fehér, vagy fekete turbánt, tök mindegy! Te hozod vissza a politeizmust Allah zászlóját lobogtatva! Te meghalsz, de Allah és az Ő igazsága érvényre jut! Addig is legyen mindenki üdvözölve a barlangban, aki hasonlóképpen látja!