„Közel 1000 céget alapítottak építőipari vállalkozók 2017. első negyedévében, ezzel véget vetve egy jó három éves cégalapítási stagnálásnak” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Nemcsak a cégalapítások száma, de a termeléshez kapcsolódó összes mutató is szépen alakul. Már a január is kiemelkedő volt a 2016-os adatokhoz képest, defebruárban gyakorlatilag az összes építménycsoportban nőtt a termelés, a szerződésállomány és az új szerződések volumene is az előző évi bázishoz viszonyítva.

A termelési számokhoz azért hozzá kell tenni, hogy a 2016-os bázis nagyon alacsony volt, és a jelenlegi termelés még a 2010-es szintet sem éri el. Pozitív jelenség azonban, hogy már nemcsak a központi infrastruktúra beruházások húzzák az ágazatot, hanem a piaci folyamatokhoz egy fokkal erősebben kötődő épületépítési projektek is.

„Az építőipar mindig is kilógott a hazai trendek közül, hol pozitív, hol negatív értelemben, és nincs ez másképp a friss adatokat vizsgálva sem. Míg a cégalapítások száma országos szinten stagnálni látszik, addig az építőipar nemcsak magához képest, de az országos trendekhez képest is kiugrót produkált az első negyedévben” – mondja az Opten szakértője.

A cégalapítási számok mögé nézve látszik, hogy nem csupán technikai adatokról van szó. Pontosan 100 cég jött létre 2017. első negyedévében „Épületépítési projekt szervezése” főtevékenységgel, ilyen magas számra a szakágazatban már több mint 5 éve nem volt példa. Ez a magas szám is azt érzékelteti, hogy komolyabb projektek is tömegesen indulnak.

A magas cégalapítási számok ellenére is csökken a szektor cégeinek a száma, de a most törlésre kerülő cégek többségében már régóta alvó, vagy nem működő cégek. Ezek a vállalkozások egy évek óta tartó konszolidációs folyamat eredményeképpen kerülnek ki hivatalosan is a cégvilágból. Sajnos azonban még mindig nagyon magas a felszámolási arány a szektorban, tehát továbbra is sok a kifizetetlen számla, azaz „veszélyes üzem” az ágazatban tevékenykedni.

Az építőiparhoz szorosan kötődnek az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek, de ebben az ágazatban még egyelőre nem jeleznek változást a regisztrált adatok. 450-550 körül voltak az elmúlt negyedévekben a cégalapítási számok az ingatlanügyletek terén, és ez nem volt másképp 2017. első negyedévében sem.

Az építőipar és az ingatlanügyletek szektorban együtt több mint 90 ezer cég működik, ami a hazai cégbázisnak több mint a 15 százaléka. „A magas cégszámhoz azonban hozzá kell tenni, hogy a mikrovállalkozások adják a mezőny jelentős részét, és a cégek várható élettartama sem túl magas” – mondja Pertics.

A két szektor együttes teljesítménye azért komoly tényező nemzetgazdasági szinten is. Az elmúlt évek hullámzó teljesítményt hoztak, 2013 kiugró volt ugyan, de ez vélhetően jelentős részben az akkori infrastruktúra beruházásoknak volt köszönhető.

„Összességében tehát még gödörben van a szektor, de talán már túl van a gödör legmélyén. A kérdés leginkább az, hogy hosszú távon mennyire tud kiegyensúlyozottan fejlődni az ágazat” – emelte ki az Opten szakértője.

A mostani felfutásban jelentős szerepe van a központi kormányzati ösztönző eszközöknek, az alacsony alapkamatnak, a hitelprogramoknak, a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek. Senki nem tudhatja biztosan, hogy ebből mennyi a „piac” igazi hatása, és mennyi a mesterséges lélegeztetés. Az egyértelmű, hogy a szektor életben tartásához szükség volt valamilyen szintű ösztönzésre, hosszú távon viszont a gazdaság számára egészséges lenne a versenyszektor szerepének fokozatos erősödésére. E tekintetben azonban vannak komoly problémák, a szektorra jellemző a szakemberhiány, a felszámolások még mindig magas aránya.Általánosságban a likviditás, az üzleti etika, a kiszámíthatóság és a piaci bizalom tekintetében van még fejlődési potenciál.

Ami egészen biztos, hogy izgalmas hónapok és évek előtt áll a szektor. Ahogy a korábbi években is, a jövőben is érdemes lesz figyelni a szektor híreit. Egyrészt mert az építőipar sok tekintetében állatorvosi lónak számít, másrészt a szektor tőkeigényes terület, és ezáltal érzékenyen reagál a gazdasági folyamatokra, így egyfajta tükörképét is mutatja a gazdaság teljesítőképességének.