Összeegyeztethetetlen a közösségi joggal a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész a Kúriánál keressen jogorvoslatot valamely magyar bíróság előzetes döntéshozatali kérelemre utaló határozatával szemben. Éppígy jogsértő, hogy a Kúria helyt adott ennek a keresetnek, és megállapította a törvénysértést. A luxembourgi székhelyű bíróság főtanácsnoka csütörtök délelőtt tette közzé a véleményét arról a beadványról, amely többek között kifogásolta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a Kúriánál akarta megakadályozni, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) az Európai Unió Bíróságához forduljon a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének megállapítására vonatkozó kérdésekkel. Print Pikamae előterjesztésében ugyanakkor javasolja, hogy az EU Bírósága minősítse elfogadhatatlannak az Országos Bírósági Hivatal (volt) elnökének tevékenységére és a bírók javadalmazására vonatkozó kérdéseket, mivel ezek a hivatkozott büntetőügy kimenetele szempontjából nem meghatározóak. A főtanácsnok szerint azt sem kell a luxembourgi testületnek minősítenie, hogy a kérdéseket előterjesztő bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeztek, mivel az eljárást időközben megszüntették. Az Európai Unió Bíróságának nem kötelező a főtanácsnok véleményét figyelembe vennie, de az esetek túlnyomó részében az ítélete egyezik azzal.

Az ügy előzménye, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy külföldi állampolgár büntető ügyében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, és a keresetében a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban is feltett kérdéseket. A 2019. júniusában született beadványban Vasvári Csaba, a PKKB csoportvezető bírája többek között arra volt kíváncsi, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének túlhatalma. A posztot akkor Handó Tüne töltötte be, aki a pályázati eljárás megkerülésével, az erre felhatalmazott bírói önigazgatási testületek véleményének a figyelmen kívül hagyásával töltött be vezető bírói álláshelyeket.

Vasvári azt a kérdést is feltette az uniós bíráknak, hogy egybevág-e a bírói függetlenség és a tisztességes eljárás elveivel, hogy a magyar bírák kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanannyi ideje szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek.

Polt Péter legfőbb ügyész nem sokkal a kereset benyújtása után személyesen próbálta megakadályozni, hogy a luxemburgi székhelyű bíróság vizsgálódjon, és a Kúriához fordult jogorvoslati indítvánnyal. Polt szerint a PKKB-nak nem volt joga az EU bíróságához fordulnia ezekkel a kérdésekkel. A Kúria igazat adott neki, és kimondta, hogy Vasvári törvénysértést követett el. Ez azonban nem gátolhatta meg a luxemburgi testületet, hogy tárgyalja az ügyet, mivel kizárólag az Európai Unió Bírósága állapíthatja meg, hogy mely kérdések tartoznak a hatáskörébe, és melyek nem, ahogyan ezt a mostani főtanácsnoki vélemény is megerősítette. A Pesti Központi Kerületi Bíróság kiegészítésként azt a kérdést is feltette, hogy a Kúria e döntése összhangban van-e az uniós joggal, és összeegyeztethető-e a bírói függetlenség elvével az, ha egy bíróval szemben előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése miatt fegyelmi eljárást kezdeményeznek. 2019. végén a Fővárosi Törvényszék elnöke fegyelmi eljárást indított Vasvári Csaba ellen, hírek szerint azért, mert a bíró előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az uniós bíróságon. A törvényszéki elnök cáfolta ezt a híresztelést, de a fegyelmi eljárás valódi okát nem árulta el. A kötelességszegés miatt indult fegyelmit ugyanakkor visszavonta. (nepszava.hu)