Olcsóbb lenne az meteorokon vagy a holdon bányászkodni, mint amennyibe a legnagyobb folyékonygáz-előállító terminálok építése kerül a földön - derült ki egy tanulmányból, amelyet az amerikai űrhivatal, a NASA kutatóinak fórumán mutattak be - írja a napi.hu.

A Földtől több mint 400 millió kilométerre keringő, hét és fél magyarországnyi nagyságú, Ceres nevű kisbolygóra indított misszió 27 milliárd dollárból kijönne - vélik a jelentést készítő lelkes ifjú tudósok.

Ezzel szemben Ausztrália legnagyobb bányászati-energetikai projektje, a Gorgon lng-előállító terminál építése 54 milliárd dollárba kerül - emlékeztet a Bloomberg.

Ez a költség magában foglal tíz rakétaindítást, amelynek segítségével felvinnék Föld körüli pályára a szükséges berendezéseket, számol a fémek és a víz kibányászásával járó kiadásokkal, továbbá egy olyan föld körül keringő létesítmény létrehozásával, amelyben feldolgozhatnák a megszerzett nyersanyagokat.

A nagy csavar

Egy dolog persze, hogy mire jutottak a NASA-val együttműködésben dolgozó végzős egyetemisták, és a másik, hogy mit szólnak a lehetőséghez a való világ befektetői. Szép-szép a világ előtt új lehetőségeket nyitó űrbányászat felvázolása, ám azért nem eszik ilyen forrón a kását - mondja Rene Fradet, a NASA műszaki és tudományos igazgatóságának helyettes vezetője. Vannak érdeklődő befektetők, ám őket csak a megtérülést meggyőzően mutató, pontos számok megadásával lehetne rávenni az űrbányászkodás finanszírozására.

Az első hallásra hihetetlennek tűnő kalkuláció nagy "trükkje", hogy nem számol a megszerzett fémek és víz visszahozatalával a Földre. A kétirányú utaztatást eleve gazdaságtalannak tartották, ezért abból indultak ki, hogy az űrbányászát termékeit az űrbe települt ipari létesítmények dolgoznák fel. Az így készülő termékeket szintén a világűr felfedezésére szolgáló berendezésekben, műholdakban, a Mars elérését és "gyarmatosítását" szolgáló eszközökben használnák fel.

Űrgazdaság az űrben

Ha aranyat találnánk, az sem hoznám le a földre - mondja Julian Malnic, egy kaliforniai űrtechnológiai vállalat igazgatósági tagja. Cége éppen olyan terveket dédelget, amelyekről a fiatal kutatók tanulmánya szól. Szerinte reális az ilyenfajta űrgazdaság, amelynek az alapanyagai is megvannak odafent.

Az űrbányászat hívei szerint a dolog 20-50 év alatt ezermilliárd dolláros, nyereséges biznisszé válhat. A nagy feladat egy olyan üzleti modell kialakítása, amely meggyőzi a szkeptikusokat is, és ezzel megnyitja a pénzcsapokat az új iparág előtt.

"Filléres" beruházások

A tanulmányból az is kiderül, hogy a Holdon "fillérekből", kilencmilliárd dolláros tőkebefektetésből el lehetne indítani egy bányászati projektet. A Föld közelébe kerülő aszteoridákat 482 milliós költséggel el lehetne érni. Nem véletlen, hogy ez a lehetőség izgatja legjobban azokat a vállalatokat, amelyeket foglalkoztat az űrbányászat gondolata.

Mások, ha lehet még optimistábbak. A Planetary Resources Inc. becslése szerint egy-egy aszteorida "megfúrása" mindössze 50-100 millió dollárból kihozható. Ezt a céget a Google két milliárdos alapítója, Larry Page és Eric Schmidt támogatja. A Planetary Resources vezetői tárgyaltak a világ legnagyobb bányavállalatainál ülő kollégáikkal. Állításuk szerint a megkeresett cégek nem akarnak lemaradni az új lehetőségről.

Sam Wals, az ágazat egyik legnagyobb cége, a Rio Tinto Group vezérigazgatója egy korábbi nyilatkozatában nem utasította el az űrbányászkodás lehetőségét, ám óvatos volt. A dolog érdekes kérdéseket vet fel - mondta -, ha végül sikerül kifejleszteni a megbízható, gazdaságosan alkalmazható technológiát, akkor cége ott lesz az újítás frontvonalában.

napi.hu