Ha a képviselők jóváhagyják Lázár János indítványát az államháztartási törvény módosításáról, akkor szakértők szerint abban sem lehetünk majd biztosak, valójában mekkora lesz a büdzsé hiánya - írja a Magyar Nemzet.

Csak idő kérdése a rendeleti kormányzás bevezetése, amelynek szükségességéről már két és fél éve beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. Az államháztartási törvény módosítását célzó – Lázár János kancelláriaminiszter által jegyzett – elképzeléshez benyújtott két ellenzéki javaslatot ugyanis lesöpörte az asztalról a részletes vita során a költségvetési bizottság kormánypárti többsége. Hegedűs Lórántné, a Jobbik képviselője egyik javaslatában a választás évében 40 százalékban maximálta volna az első féléves költségvetési kiadásokat, hogy megakadályozza a választási költekezést. A másikban pedig a nemzetgazdasági miniszter hatáskörében tartotta volna a kormányzati tartalékokról való döntést. A Lázár-féle módosítás lényege, hogy az Országgyűlés hozzájárulása, illetve a szükséges forrás előteremtése nélkül, rendeletekkel dönthessen a pénzfelhasználásról a kormány.

– Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha bevezetik a rendeleti kormányzást – nyilatkozta lapunknak Romhányi Balázs a költségvetési bizottság tegnapi döntése kapcsán. A Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója szerint innentől kezdve nem nagyon tudjuk, hogy meddig fog elmenni a kormány e lehetőség kreatív értelmezésében. Ha igaz lenne, amit a kormány állít, miszerint ez nem jelent semmi pluszt a jelenlegi jogosítványaihoz képest, akkor nem is lenne szükség a változtatásra. Az pedig, hogy a kabinet a parlament felhatalmazása nélkül vállalna kötelezettségeket, önmagában is az Országgyűlés költségvetési jogainak semmibevételét jelenti, ami elfogadhatatlan egy parlamenti demokráciában. A kormány ugyan tagadja, de a módosítás értelmében bármit megtehetne, azaz ellenőrizetlen elképzelései megvalósításához bárhonnan előteremthetné a szükséges összeget. Vagyis teljesen mindegy, hogy milyen költségvetést szavaz meg a parlament, azt kénye-kedve szerint változtathatja a kormány. – Így például azt sem tudhatjuk majd biztosan, mekkora lesz a deficit – tette hozzá.

Hajmeresztő az elképzelés

Hasonló szellemben nyilatkozott az elképzelésről korábban lapunknak Mellár Tamás közgazdász, a pécsi egyetem professzora, aki egyenesen hajmeresztő elképzelésnek nevezte a törvénymódosító javaslatot. Az egyetemi tanár szerint a módosítás elfogadása esetén a kormány országgyűlési, illetve minden egyéb ellenőrzés nélkül vállalhatna költségvetési kiadásokat úgy, hogy még nincs meg azok fedezete. Az elképzelés a közgazdász szerint a szocialista időket idézi, amikor költségvetés ugyan volt, de nem az határozta meg, hogy a kormány mikor mire költ, hanem az, hogy a különböző érdekkijáró erőkkel milyen egyezségre sikerült jutnia. – Ha megvalósul az elképzelés, az azt a veszélyt rejti magában, hogy a sok kötelezettségvállalás miatt jelentősen túlléphetik a büdzsét. A másik gond, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül keletkeznek költségvetést terhelő kötelezettségek – fejtegette Mellár Tamás. – Ha valaki a kormányban úgy dönt, hogy valamilyen célra költeni akar, akkor még arra a formális kötelezettségre sem kell majd figyelemmel lennie – amire jelenleg még igen –, hogy a parlament megtárgyalja, és szavazzon róla. Ha nincs korlát, akkor olyan kiadásokra is sor kerülhet, amelyeket nehéz volna elfogadtatni a közvéleménnyel. A törvénymódosító javaslat a professzor szerint a következő lépcsője az elmúlt időszakban tapasztalható központosítási folyamatnak.

Kovács: kell a nullszaldós büdzsé

Lehetséges és szükséges is úgy tervezni a költségvetést, hogy abban a hiány nulla legyen – nyilatkozta tegnap Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Kovács szerint hazánknak mihamarabb saját lábára kell állnia: korábban a privatizációs források, majd az eladósodás járult hozzá a GDP tartásához, most az európai uniós források, amelyek 2020 után csökkenhetnek.

mno.hu