Ha az időbeli közelség valószínűleg a véletlen műve is, keresve sem lehetett volna jobb pillanatot találni az amerikai–európai uniós energiatanács csütörtöki washingtoni ülésére. Egy héttel korábban, április 28-án ugyanis a Cheniere Energy szállítmányával kikötött Portugáliában a Creole Spirit tankerhajó, amely az első cseppfolyósított gázszállítmányt (LNG) hozta Európába az Egyesült Államokból. Mostantól a gyakorlatban folytatódik a Washington és Moszkva között retorikai és politikai síkon már jó ideje zajló energiaháború.

Elégedett lehetett Amos Hochstein, az amerikai külügy nemzetközi energetikai ügyekért felelős különmegbízottja, amikor főnöke, John Kerry külügyminiszter európai partnereivel, köztük az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel csütörtökön tárgyalóasztalhoz ült. A jól végzett munka öröme azért tölthette el őket, mert néhány nappal korábban megtörtént, amin Hochstein és elődei hosszú ideje munkálkodtak: a gyakorlatban is megkezdődött az Európába irányuló amerikai gázexport, ami nemcsak a versenyhelyzetet fokozza a piacon és árcsökkentő hatást fejt ki, hanem kulcsfontosságú Oroszország részesedésének s vele együtt geopolitikai pozícióinak aláásása szempontjából is.

A találkozó után kiadott nyilatkozatban Oroszországot ugyan nem említik meg, ellenben az első sorokban leszögezik, hogy elfogadhatatlannak tartják az energia politikai fegyverként történő felhasználását, s hogy együtt fognak dolgozni többek között az LNG-hez való hozzáférés bővítésén. Hasonlóképpen idevág, hogy üdvözölték az amerikai szállítások és a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (TTIP) életre hívására irányuló lépéseket. Meleg szavakkal üdvözölték az Egyesült Államok, az EU és Kanada Ukrajnának nyújtott támogatását, mely egy „téli készenléti terv” kidolgozására irányul, bár egyúttal Kijev felé kifejezésre juttatták: a tanács „támogatja az energiaárak módosítását, hogy azok tükrözzék a költségeket”, magyarán, hogy árat kell emelnie.

Kerry a találkozót követően közvetlenebb volt: felidézte, hogy segítettek Ukrajnának lazítani orosz energiafüggőségén, és az elmúlt télen az ország több gázt kapott Európából, mint az oroszoktól. „Ez megmutatja, hogy mi történhet, ha érvényesítesz egy stratégiát” – fogalmazott Kerry, aki az Oroszországból közvetlenül Németországba irányuló Északi Áramlat 2 gázvezeték tervét úgy említette, mint ami „súlyos aggodalommal tölt el engem és itt mindannyiunkat”.

mno.hu