Mind a ketten nem csak hitték, hanem tudták is, hogy ők beosztásuknál, vagy foglalkozásukból adódóan köphetnek a koronavírusra, mert abban nincs annyi bátorság, hogy két ilyen derék embert megfertőzzön.

A miniszterelnök olyan példát mutatott a haza lakóinak, a honfitársainak, a „zembereknek”, hogy nyugodtan csinálhattok bármit, mert én tudom a tutit, nem kell bezárni az iskolákat, nem adok fizetést a tanároknak, mert beszariak, most meg el kell hinni, hogy rendkívüli hatalmat akar.

A rektor is aláíratta a dolgozókkal, hogy senki, sehova sem mehet, majd mikor kész volt ezzel, beült az autójába és elment Európa legfertőzötteb síparadicsomába, mert ő már ezt befizette, mit kell szarakodni ezzel a vírussal, ott jó levegő van, leszarja, hogy ő a védekezés vezetője az egyetemen és annak intézményeiben.

A miniszterelnöknek minimum kezdeményeznie kellene a fölmentését, és amennyiben bűncselekmény történt, a törvények által előírt eljárásokat. Azonban van egy kis probléma, nevezetesen az, hogy mi lesz az intézkedés morális alapja?! Szerbia, Moldávia meglátogatása teljesen felesleges a mai világban és a mostani helyzetben, mivel minden technikai felszerelés adott ahhoz, hogy egymással beszéljenek az országok vezetői.

A miniszterelnök nem kért minimum elnézést, a rektor meg nem mond le, az ország meg kénytelen azonosulni, vagy sandán elfogadni ezt a tisztességtelen helyzetet.

Áder, aki kinevezte a rektort, minimum mondhatna egy ejnye-bejnyét, vagy valami mást, de mivel az ország legmagasabb rangú közjogi méltóságaként egy káposztás böfögésre sem volt képes a kialakult szükségállapottal kapcsolatban, hát ne várjunk semmit.

Kövér László, akinek többé-kevésbé még van valami erkölcsi zsinórmértéke, az is hallgat, mint ahogy ebben az országban mondják „a szar a fűben”.

Megérkeztünk!