Egy év távlatából azt mondhatjuk: a svájci gazdaság túlélte a sokkot és a legsötétebb forgatókönyvek sem következtek be - írja a portfolio.hu.

apra pontosan egy évvel ezelőtt lepte meg az egész világot a svájci jegybank, amikor is bejelentette: eltörli a svájci frank euróval szembeni árfolyamának 1,20-as szinten rögzített küszöbét. Az árfolyam azonnal lereagálta a döntést, eléggé hisztérikusan. Aznap sokáig nem is volt gyakorlatilag árfolyama az alpesi devizának, mivel nem voltak jegyzések. A pánik közepette meg is jelentek a drámai jövőt festő forgatókönyvek. De hogyan élte túl ezt az évet a svájci gazdaság?

Magába harapott Svájc

A számok alapján úgy tűnik: a horrorforgatókönyvek nem következtek be, de még korai lenne ünnepelnie a svájci jegybanknak. 

• Legjobban saját magát sebesítette meg az SNB. A svájci jegybank ugyanis jelentős veszteséget szenvedett el 2015-ben: az előzetes adatok szerint 23 milliárd frankos mínusszal zárta a tavalyi évet. Ebből 20 milliárd franknyi veszteség fakadt a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásából (az 1,20-as szint helyett az 1,09-es szintnél áll az EUR/CHF kurzus). Ez pedig azt jelenti, hogy a svájci jegybank tulajdonosai nem jutnak osztalékhoz, ezt leginkább a kantonok szokták sérelmezni.
• A frank látványos felértékelődésének másik következménye a deflációs hatás erősödése. 2015-ben a fogyasztói árak 1,1%-kal estek, ami a legnagyobb árcsökkenés 1950 óta. A jegybank saját előrejelzése szerint az árak még idén is esni fognak, csak 2017-ben indulhatnak emelkedésnek.
• A svájci gazdaság túlélte a sokkhatást, ugyanis sikerült elkerülnie a recessziót. A jegybank most a teljes tavalyi évre 1%-os gazdasági növekedést jelez, de sokat elárul az árfolyamküszöb "áráról", hogy a gazdaság növekedési üteme lefeleződött.
• Bár a jegybank érvelése szerint a svájci munkanélküliségi ráta a várakozásoknál kisebb mértékben emelkedett tavaly, így is 5 éves csúcson állt decemberben 3,4%-os értékével. A kormány hivatalos előrejelzése szerint idén ez 3,6%-ra emelkedhet.
• Ha önmagában tekintünk a svájci tőzsdeindex 2015-ös alakulására, azt mondhatjuk, hogy a tőzsde gyorsan kiheverte a kezdeti negatív sokkot, tavaly nyáron nyolcéves csúcson is járt, ahonnan azóta lefelé korrigált.

Forrás: portfolio.hu

Összességében elemzők úgy vélik, hogy viszonylag jól megúszta a sokkot Svájc.

Elkerülte a recessziót, az exportteljesítménye nem omlott össze, a munkaerőpiac még így is szilárd lábakon áll, de még korai az öröm. A jegybanknak folyamatosan figyelnie kell a devizapiacot és szóbeli vagy "piszkos intervenciót" alkalmaznia. Legutóbb épp szerdán nyilatkozott Fritz Zurbrügg alelnök, ismét hangsúlyozva, hogy az alpesi deviza még mindig túlértékelt, ám a gazdaság továbbra is versenyképes, mert az árfolyamhatás csak az egyik tényező. Azt is megemlítette, hogy szerinte a frank túlértékeltsége 15%-ra tehető (ez 1,25-ös euró-frank árfolyamot vetít előre). 

Forrás: portfolio.hu

Az Európai Központi Bank ugyanis folytatja expanzív monetáris politikáját, ami fokozatos felértékelődési nyomást helyez a svájci frankra. December környékén egyre erősebb volt az a piaci spekuláció, hogy az SNB is kénytelen lesz valamilyen fegyvert bevetni az alpesi deviza újabb felértékelődésének megakadályozása érdekében. Végül ez nem következett be, és az EKB következő lépésére is várni kell, így a svájci jegybank is kiváró üzemmódba kapcsolt.

Mostanra az euró-frank árfolyama az 1,10-es szint közelébe került, tavaly nyár óta közel 6%-ot veszített értékéből a svájci frank, és a paritástól is messzebb került. Egy év leforgása alatt tulajdonképpen a január 15-i hirtelen drágulásnak a felét sikerült leadnia a franknak.

Forrás: portfolio.hu

A magyar frankosok

A jegybanki lépés a forint-svájci frank árfolyamot órákra lefagyasztotta, és alighanem jó néhány hazai gazdaságpolitikusban megállt az ütő, amikor végiggondolta, hogy mi történt volna, ha a devizahitelek forintosításával késnek egy hónapot.

2015 első felében lezajlott a devizahitelek "tisztességtelenül" felszámított árfolyamrésének és kamatemeléseinek visszarendezése, vagyis a devizahiteles elszámolás, amely 570 milliárd forintos bruttó veszteséget okozott a bankszektornak. Az elégedetlenkedők szerint ez nem csökkentette eléggé a devizahitelesek terhét, ha azonban nem lett volna elszámolás és forintosítás, egy tipikus adós törlesztőrészlete a svájci jegybank döntése miatt legalább a másfélszerese lenne a mostaninak.

Magyarország hatalmas szerencsével már 2014 novemberében rögzítette ugyanis a svájci franknak azt az árfolyamát (256,47 forint), amelyen aztán február 1-jei fordulónappal a jelzáloghitelek forintosítását végrehajtották.

A vak szerencsének köszönhető, hogy Magyarország a lakossági devizahitelek közel 90%-át kitevő jelzáloghitelek forintosításának feltételeit még a svájci döntés előtt rögzítette. Hogy azonban erre nem előbb került sor, az már nem a véletlennel, hanem azzal magyarázható, hogy a forintosítás legkülönfélébb feltételei nagyjából 2014 végére értek be. Korábban a forintosításra csak aránytalanul nagy áldozatok árán lehetett volna sort keríteni.
 

Akiket megcsapott

Emlékezetes nap marad a 2015. január 15-i nap nemcsak a világ jegybankjai és a devizapiaci szereplők számára, hanem a a hazai abszolút hozamú alapok kezelői számára is. Egyes alapok ugyanis jelentős frankkitettséggel rendelkeztek akkor, emiatt pedig jelentős veszteséget voltak kénytelek elkönyvelni, az alapok árfolyamában azóta is jól látható a törés.

A svájci frank történettől nem teljesen függetlenül a magyar felügyelet átfogó vizsgálatba kezdett néhány brókercégnél, melynek következményeként pattantak ki a Buda-Cash, Quaestor-botrányok.

portfolio.hu