Varga Judit szerint országszerte virágzik a civil társadalom
A CÖF mindenképpen.
Varga Judit igazságügyi miniszter - Forrás: Varga Judit Facebook oldala
A több mint 60 ezer bejegyzett civil szervezetnek és egyesületnek köszönhetően virágzik a civil társadalom Magyarországon - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon.
A tárcavezető kifejtette, a kormány elkötelezett a civilek segítése mellett.
Aztán jött a „de...” Ugyanis mint írta, „fenntartjuk aggodalmunkat és átláthatóságot várunk bizonyos külföldi finanszírozású, politikailag motivált és ideológiailag elfogult NGO-k tevékenységével szemben”. Szerinte ezek bár filantróp álarcot vesznek fel,
politikát csinálnak, civilnek hívják magukat, mégis pártként viselkednek, nagyon sok pénzből. Politikai napirendet képviselnek és politikailag motiváltan cselekszenek.
Azt csak sejthetjük, hogy a miniszter ezen a ponton valószínűleg nem a közpénzzel kitömött fideszes álcivil CÖF-CÖKA-ra gondolt.
Varga Judit szerint ugyanis Brüsszelben „ezeknek a NGO-knak próbálják kiszervezni a demokráciát, ezeknek a szervezeteknek a véleményét akarják ránk erőltetni, amely már közelít a birodalmi működéshez”. Ezért az európai parlamenti választásokig mindenütt rámutatnak majd erre az „aggasztó folyamatra”.
A tárcavezető szerint az ugyanakkor nem újdonság, hogy a magyar kormány „mindig is elkötelezett volt a konstruktív európai párbeszéd mellett”, ennek szellemében vettek részt a civilek védelméről szóló uniós tárgyalásokon is. Szerinte ez csak „egyes baloldali sajtóorgánumoknak” okoz meglepetést, ami az ő tájékozatlanságukat jelzi. (Népszava)
Miközben az Orbán-kormány Brüsszelben méltatja, itthon vegzálja a civileket
A kabinet odakint teljes mellszélességgel kiállt a független társadalmi szervezetek és jogvédők támogatására felszólító határozat mellett, miközben idehaza ezzel ellentétesen cselekszik.
A civil szervezetek működésének indokolatlan korlátozása veszélyt jelenthet a jogállamiságra. A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a civil szféra számára kedvezőtlen regisztrációs követelményeket és adórendszert vezessenek be, és meg kell óvniuk ezeket az intézményeket a fenyegetésekkel és rágalomhadjáratokkal szemben.
Ezek a megállapítások nem egy európai parlamenti határozatból valók, amelyet éppen elutasítottak a “Soros hálózathoz tartozó nem-kormányzati szervezetek álhírterjesztéseit és manipulációit” folyamatosan “feltáró" fideszes EP-képviselők. A kijelentések egy jogi erővel ugyan nem bíró, de fontos dokumentumból származnak, amelyet a tagállamok igazságügyi miniszterei teljes egyetértéssel – Varga Judit magyar tárcavezető támogatásával – fogadtak el március 10-én. Mint a tárgyalásokat közelről ismerő, de névtelenséget kérő diplomáciai forrás fogalmazott a Népszavának:
Magyarország, a többiekkel egyetemben, kifejezetten konstruktívan vett részt a szövegezésről rendezett vitákban.
“A Tanács következtetései az EU Alapjogi Chartájának alkalmazásáról: a civil tér szerepe az alapvető jogok védelmében és előmozdításában az EU-ban” című állásfoglalás részletesen taglalja, hogy a nem-kormányzati (NGO) szféra mennyire fontos szerepet tölt be az egészséges demokráciákra jellemző fékek és ellensúlyok rendszerében. Hangsúlyozza, hogy a civil társadalom szereplőinek megfelelő erőforrásokra van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan végezhessék a feladataikat, és egyúttal ajánlásokkal látja el a tagországokat és az Európai Bizottságot.
A jelek szerint a kormány helyeslésével találkozott a javaslat, amely szerint a tagállamoknak kedvező környezetet kell teremteniük a civilek és az emberi jogvédők számára, hogy az állam indokolatlan beavatkozása nélkül folytathassák tevékenységüket. Ugyanilyen magyar támogatást élvezhetett az elvárás, amely szerint biztosítani kell a civil szervezetek érdemi részvételét a releváns jogszabályok és egyéb kezdeményezések kidolgozásában és végrehajtásában. A Varga Judit által is jóváhagyott szöveg finoman utal az illegális lehallgatások tarthatatlanságára, amikor leszögezi, hogy az érintett szervezetek számára a digitális térben is biztosítani kell a biztonság és a független cselekvés lehetőségét.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint szembetűnő az a különbség, amit a magyar kormány az EU Tanácsban vállal és amit a gyakorlatban tesz: Miközben a következtetések nevű dokumentum szerint a kormány is elismeri az emberi jogvédőknek és a civil társadalomnak a demokráciában betöltött elengedhetetlen szerepét, vállalja védelmüket és a velük való együttműködést, a valóságban ezzel ellentétesen cselekszik.
Meg se akarja hallani a tőle független szereplők hangját, sőt, a tanárok vagy az orvosok szervezeteinek kritikáját kifejezetten meg is torolta, a propagandamédiában pedig megbélyegző kampányokat finanszíroz
- nyilatkozta Pardavi a Népszavának.
A kormány Brüsszelben gond nélkül aláírta a békés gyülekezési és mozgási szabadsághoz való jog fontosságát is hangsúlyozó tanácsi következtetéseket, míg itthon egy 2022-es februári rendelettel lehetetlenné tette a tanárok sztrájkját. Az EU Tanácsban egyetértett azzal, hogy “nem szabad elfogadni olyan szükségtelen vagy önkényes korlátozásokat, amelyek kifejezetten a civil teret célozzák meg kedvezőtlen módon”, Magyarországon ugyanakkor plusz adminisztratív terheket rótt a “közélet befolyásolására képes”, azaz 20 millió forintnál nagyobb éves költségvetéssel rendelkező szervezetekre. Bár az uniós igazságügyi miniszterek társaságában a magyar tárcavezető ígéretet tett rá, hogy a kabinet nem hagyja a kritikus hangok üldözését és igyekszik kivizsgálni a civil szervezetek elleni fenyegetéseket és támadásokat, a kormánysajtó szüntelen lejárató kampányt folytat a független NGO-kkal szemben, “külföldi érdekek ügynökeinek” beállítva őket. Előfordul az is, hogy a hatóságok a független civilekre rászabadítják az adóhivatalt vagy az Állami Számvevőszéket.
Az uniós állásfoglalásban az Orbán-kormány vállalta, hogy a civil szervezetek és a jogvédők számára biztosítja a pénzügyi források igazságos elosztását, átlátható és megkülönböztetésről mentes kritériumok alapján. Ezzel szemben a civilek központi állami támogatási eszköze, a Nemzetközi Együttműködési Alap működését az érintettek átláthatatlannak ítélik, s egy 2021-es, a Telexen megjelent cikk szerint a kedvezményezettek aránytalanul nagy számban fideszes politikusok vagy hozzájuk köthető szervezetek.
– A miniszteri szintű döntéshozó Tanács az elfogadott állásfoglalással erős üzenetet kívánt küldeni a többi uniós intézménynek – mondta a lapunknak nyilatkozó EU diplomata. Jeladás ez az Európai Bizottságnak is, amely előreláthatóan az év második felében teszi le az asztalra a demokrácia védelmére szolgáló jogszabályi előterjesztéseit, benne a társadalmi szervezetekre vonatkozó közös európai minimumszabályokkal. (Népszava)
