A népnevelő szándékú politikai intézkedések jellemzően nem lelnek meleg fogadtatásra a magyar társadalomban.

A politikai gondolkodás egyik alapvető, az emberi állapotra vonatkozó kérdése az, hogy vajon a rossz/gonosz mennyire számolható föl? Vajon kiirtható-e az emberből? Politikai eszközökkel eltüntethető a világból a rossz? Az emberi természet vagy állapot megváltoztatható?

A többnyire baloldalinak, haladónak stb. nevezett klasszikus politikai ideológiák egyik legzavaróbb jelensége az a hit, hogy az emberi állapot/természet (a kettő persze nem ugyanaz) megváltoztatható, programozható, módosítható a megfelelő eszközökkel. Így kiirtható az emberből a féltékenység, irigység, harag, gyűlölet stb. A rossz politikai eszközökkel eltüntethető, csak akarat kérdése.

Az ezzel szemben álló, leginkább a keresztény gondolkodás hatását mutató irányzatok viszont úgy érvelnek: a rossz/gonosz nem számolható fel, nem téphető ki gyökerestől, politikai eszközökkel nem lehet kiirtani, mert a rossz gyökere nem politikai, nem a körülményekből fakad, hanem az emberből magából. Az ember irigy, gyűlölködő, féltékeny stb. A szabad akarat macerás dolog. Az egyetlen, amire az emberi akarat és a politika képes lehet, a rossz visszaszorítása, korlátozása.

Kicsit messze van ez a mostani problémától, mert nem olyan magasztos dolgokról van szó, mint a földi gonosz fölszámolása, viszont magáról a jelenségről – valamiért – ez jutott eszembe. Mert miről is szól a boltok kötelező vasárnapi zárva tartása? A munkavállalók érdekvédelméről? Arról, hogy az emberek a vasárnapot a családjukkal töltsék?

Nem hiszem, hogy ezeket a célokat ki tudná elégíteni az intézkedés, viszont ha valaki őszintén reménykedik ebben, az ráadásul kicsit rémisztő is. Miért kéne megmondaniuk a politikai vezetőknek – törvényben –, hogy a polgárok hogyan töltsék a vasárnapjukat? (Ugyanez pepitában: hol vásárold a cigarettádat.) Ami igaz, az igaz: a magyar „szabadságharcos” nemzet, szörnyen individualista és talán akaratos is. Ez egy adottság, és nem feltétlenül probléma. Épp ezért a magyarok jellemzően minden ilyen népnevelő intézkedést leráznak magukról és gyűlölik azt, legyen az bármilyen színezetű. Bármi legyen is az indoklása, maga az intézkedés rossz.

A megboldogult Haladó Kft. (Gyurcsány et. al.) ténykedésének egyik legidegesítőbb eleme a népnevelés volt; hogy meg akarták mondani, hogyan kell gondolkodni, cselekedni „nyugatiként” meg „európaiként”, hogyan kell rendes haladónak lenni.

Ezek az utak sehová sem vezetnek. És értelmük sincs.

mozgaster.blog.hu