A kormányzati és az üzleti hatékonyság kevés helyen rosszabb, mint nálunk.

Magyarország újra versenyképesebb, mint Románia, de az összes többi régiós ország előttünk áll az IMD svájci üzleti főiskola rangsorában. A 61 országot számba vevő listán idén a 46. helyet értük el, ami két hellyel jobb a 2015-ös teljesítményénél. Ez azonban korántsem túl acélos pozíció a befektetésekért folytatott öldöklő versenyben. „Egy-két hely a világon semmit sem számít” – mondta a Világgazdaságnak Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora. Hozzátette, úgy javítottunk a helyzetünkön, hogy Románia mellett megelőztük Indonéziát és Kazahsztánt, de Szlovénia elénk került.

A csehek befértek a lista első felébe idén is, de a lengyelek sem szomorkodhatnak a 33. helyükkel. Szlovákia hat helyet előrelépve pedig a 40. helyen végzett. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a multinacionális vállalatok inkább a régió többi országát preferálják, amikor beruházások döntéseket hoznak meg, s nyugodtabban viszik oda a tőkét, mint hozzánk.

Az IMD listáján 2013-ban még az 50. helyen voltunk, vagyis jobb a mostani pozíciónk. A baj azonban az, hogy a javulás sokkal lassabb folyamat, mint ahogy elveszítettük a versenyképességünket. Magyarország 2012-ben a 45. helyen volt, két évvel korábban pedig három pozícióval ennél is előrébb álltunk. Chikán Attila arra mutatott rá, hogy 2005-ben még az előkelő 27. helyen állt az ország, vagyis majdnem húsz hellyel vagyunk hátrébb most, mint tíz éve.

Az elmúlt négy évben jobb lett a gazdasági helyzetünk az IMD szerint, vagyis a versenyképesség javulásában döntő szerepe volt a viszonylag gyors GDP-növekedésnek. Ugyanakkor a másik három fő mutató, a kormányzati hatékonyság, az üzleti hatékonyság és az infrastruktúra alapján is rosszabb lett a magyar helyzet. Az IMD rangsora azt mutatja, hogy a kormányzati és üzleti hatékonyság kevés helyen pocsékabb, mint Magyarországon. Előbbiben az 54., utóbbiban az 56. helyet foglaljuk el, s csak olyan országokat tudunk megelőzni ezekben, mint a gyengélkedő Horvátország, a válság sújtotta Görögország, a folyamatosan csőd szélén táncoló Argentína, a háborús Ukrajna vagy az olajárak összeomlása miatt hanyatló Venezuela.

„A Világgazdasági Fórum listáján is az üzleti és a kormányzati hatékonyság miatt szerepel rosszul az ország. Az infrastruktúra állapota ráadásul nálunk viszonylag jó a többi feltörekvő országhoz képest – hiszen sok helyen utak is alig vannak – mert az EU-források miatt előnyünk van ebben” – mondta Chikán Attila. A professzor rámutatott: a gazdasági működés azonban kifejezetten pocsék.

Chikán nem számít arra, hogy a versenyképességünk nagyot javuljon a következő években. „Folyamatos lecsúszásban vagyunk, és ha nem változtat a kormány, akkor ez így is maradhat” – vélekedett. Szerinte olyan intézményi strukturális változásokra lenne szükség, amelyek segítik a kkv-k üzleti felkészültségét. A K+F források jó részét például a kkv-knak kellene adni, s javítani a külpiacra jutás feltételrendszerét is. „A magas és gyakran változó adók sem segítik a versenyképességet” – mondta Chikán, kiemelve, hogy a kereslet és a munkaerő hiánya is hátráltató tényező. Utóbbit a rossz képzési rendszer mellett az elvándorlás is okozza.

Szerző: Hornyák József / vg.hu