A 2015-ös kihívásokat jól jelzi, hogy még azokhoz a tételekhez is hozzá kellett nyúlni, amiket évek óta nem bolygatott a kormány - írja a portfolio.hu

Decemberben 1416 milliárd forinttal csökkentek a központi kormányzat jegybanknál vezetett betétei, így 660 milliárd forint alá csökkent a kesz egyenlege. Ez lényegesen alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, amiből az látszik, hogy komoly erőfeszítéseket kellett tenni a csökkenő adósságráta érdekében. 

Azt már korábban sejteni lehetett, hogy az év végén mindent meg kell majd tenni az adósság csökkentése érdekében. 2014 végén ugyanis 76,2 százalék volt a GDP-arányos adósságráta, az alkotmányos szabály szerint ez alá kellett tavaly év végére mérsékelni az arányt. A legfrissebb hivatalos statisztika szerint a harmadik negyedév végén a GDP 78 százaléka volt az adósság, ezt kellett majdnem 2 százalékponttal mérsékelni az év végére. Január elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már bejelentette, hogy ez jó eséllyel sikerült, elmondása szerint 76 százalék alatt lehetett az év végi ráta. A most megjelent jegybanki statisztika arra világít rá, mennyire nehéz volt ezt elérni.

A kedden megjelent adatok szerint december végén 659,6 milliárd forint volt az úgynevezett kesz-számla egyenlege, mely a gyakorlatban a központi kormányzat jegybanki betéteinek felelt meg. Az egyenleg azért segíti az államadósság apadását, mert az év utolsó hónapjában az állam a likvid forrásaiból hajt végre államadósságcsökkentő lépéseket (például állampapír-visszavásárlást). Ezek a lépések jórészt ideiglenesek, hiszen így év végére az állam likvid forrásai annyira leapadnak, hogy azokat a következő év elején nagy tempóban duzzasztja vissza a kormány az államháztartás likviditásának fenntartása érdekében. Ez 1416 milliárddal volt alacsonyabb a november végi értéknél. Ennél alacsonyabb kesz-egyenlegre utoljára 2008 októberében volt példa, akkor az IMF-hitel felvétele előtt a válság mélypontján volt ennyi a kormány tartaléka. Egy évvel korábban, 2014 végén úgy sikerült elérni a csökkenő adósságot, hogy 988,3 milliárd forintos tartalékot őriztek meg, ehhez képest kellett most több mint 300 milliárddal alacsonyabbra vágni a betétek összegét. A jegybank statisztikájából az is kiderül, hogy decemberben 672,6 milliárd forinttal apadtak a forintbetétek és 734,2 milliárddal a devizabetétek.

Az év végéhez közeledve már jeleztük, hogy több lehetséges módja van annak, hogy az MNB és a kormány leapasszák a kesz-egyenleget az adósságcél teljesítése érdekében, lássuk, hogyan sikerülhetett 76 százalék alá szorítani a rátát:
 

• Decemberben lejárt egy sorozat a Prémium Euró Magyar Államkötvényből (PEMÁK), melyből egymilliárd eurót bocsátottak ki eredetileg. Ebből valamennyit már visszaválthattak a december 21-i lejárat előtt, de így is jelentős tétel volt még valószínűleg a piacon ebből az értékpapírból. A lejáratkor a befektetők ugyan átvihették egy aktuális sorozatba a pénzüket, de nem biztos, hogy ezt mindenki megtette. Új sorozatot pedig nem bocsátottak ki.
• Korábban a jegybank jelentős összegben vásárolt vissza devizakötvényeket a másodpiacon, november végéig 309,5 milliárd forint volt ebből a birtokában. Decemberben ezt visszavásárolta az ÁKK, ami szintén csökkentette az adósságot. Könnyen lehet, hogy ennél nagyobb összeget vásároltak vissza, hiszen az év legvége előtt decemberben még vehetett további állampapírt az MNB.
• A jelek szerint még a devizakötvények visszavásárlása sem volt elég az adósságráta mérsékeléséhez, a jegybank forintkötvény-állománya is mintegy 100 milliárd forinttal csökkent. Az érdekesség, hogy havi néhány milliárdos eltéréssel 2012 óta 140 milliárd forint körüli forintkötvény volt a jegybanknál, majd ez esett most hirtelen 39,2 milliárdra. Vagyis eddig még az év végén sem volt szükség arra, hogy ehhez az állományhoz hozzányúljanak, most azonban könnyen lehet, hogy annyira nehéz volt a csökkenő adósságrátát összehozni, hogy még erre is szükség volt.

A kesz-egyenleg év végi leapadása egyébként azért is rossz hír, mert 2016-ban a tavalyinál lényegesen több devizalejárata lesz Magyarországnak, ráadásul ennek a legnagyobb része az első félévben március és május között lesz esedékes. Az ÁKK terve, hogy a lejáró deviza nagy részét forintkibocsátásokkal finanszírozza, ugyanakkor a tavaly decemberben ismertetett 2016-os finanszírozási terv szerint egymilliárd euró értékben devizakötvény-kibocsátással is számolnak.

A kormányzati tartalékok csökkenésével függhet össze az, hogy Varga Mihály már az év elején bejelentette, hogy januárban vagy februárban jöhet is az első devizakötvény, majd az ÁKK közölte, hogy megbízást kapott a Bank of China, hogy bonyolítsa le egy renminbi-alapú kibocsátás előkészítését. Vagyis könnyen lehet, hogy azért sürgeti az év elején a devizakibocsátást az állam, mert a leapadt tartalékok miatt szüksége van a pénzre a közelgő lejáratok miatt.

portfolio.hu