Szeptembertől a mostani négy rendészeti szakgimnáziumból csak kettő marad meg, az egyik Körmenden, a másik Miskolcon. A hírt jó ideje ismerik a rendvédelem területén működő szakszervezetek, de az intézményeket fenntartó belügyi tárca sem nekik, sem pedig lapunknak nem árult el további részleteket arról, hogyan tervezik átalakítani a szakképzést a folyamatos és egyre nagyobb létszámhiánnyal küzdő területen.

Annyi látszik biztosnak, hogy ez a két iskola technikumként működik tovább, de hogy mi lesz az adyligeti és a szegedi rendészeti középiskolákkal, az június elején derülhet ki – legalábbis ezt az ígéretet kapta a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ). A kérdés tisztázása azért lenne sürgető, mert már megkezdődött a szakközépiskolákban dolgozó pedagógusokkal az egyéni elbeszélgetés a jövőjükről, vagyis hogy mi változik meg július elsejétől, amikor elveszítik az eddigi közalkalmazotti jogviszonyuk előnyeit és átsorolják őket A munka törvénykönyve alá tartozó munkavállalókká.

A váltás azért kiemelten fontos a rendvédelemben, mert – ahogy azt a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára kiemelte -, évente kétezren távoznak a területről és egyre kevesebb fiatal jelentkezik a képzésekre. Pongó Géza szerint a rendőrségi, katasztrófavédelmi munka nem lett vonzóbb az utóbbi hetekben sem, mert a lakosságtól ugyan rengeteg elismerést kaptak a rend őrei, de a veszélyhelyzet kihirdetése óta a korábbinál is nehezebb lett a munkájuk, s az év eleji tíz százalékos emelés után is általánosnak tekinthető a néhány éve dolgozó rendőrök és tűzoltók nettó 180-182 ezer forintos bérezése, ami pótlékokkal esetleg elérheti a 220 ezer forintot.

Április 6-tól akár heti 60 órát is dolgozhatnak anélkül, hogy azt túlmunkának tekintenék, vagyis pénzt vagy szabadnapot kapnának érte

– sorolta Bárdos Judit, a BRDSZ elnöke. 

A rendvédelemben érintett szakszervezetek az utóbbi hetekben több levelet is írtak Pintér Sándor miniszternek és Felkai Lászlónak, a tárca közigazgatási államtitkárának, amelyekben kérték, hogy a koronavírus fertőzés miatt leginkább veszélyeztetett állomány, például a házi karanténban lévőket ellenőrző járőrök kapjanak veszélyességi pótlékot, legyenek jogosultak a veszélyhelyzet után a szolgálati törvényben lehetőségként szereplő 14 napos rekreációs szabadságra és a legmagasabb bűnözéssel sújtott településeken kapják meg a régóta nekik ígért pótlékot. Az államtitkár azonban megtagadta ezeknek a kéréseknek a teljesítését, egyedül a cafetéria keret emelését ígérte meg, de levelében nem szerepel, hogy a plusz kétszázezer forintos pihenésre fordítható lehetőséget teljes egészében megadják, vagy csak az összeg egy részét kapják meg a rendőrök, tűzoltók.

A védőfelszerelés egyenetlen elosztása mellett szinte a csodával határos, hogy csak néhány rendőr és egy városi kapitány kapta el a fertőzést az elmúlt hetekben

– fogalmazott a Népszavának a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának vezetője. Powell Pál szerint nagyon is elképzelhető, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után megint tömeges lesz a kilépés a rendőrség kötelékéből, mert a megfeszített munka és a kevés pénz mellett a korábbinál is nehezebben viselik a beosztottak egyes vezetők lekezelő, nem egyszer durva, embertelen hozzáállását, csakhogy most nincs lehetőségük a távozásra. A hivatásosok április eleje óta nem mondhatnak le a szolgálati jogviszonyukról, és nem élhetnek a lehetőséggel, hogy visszavonják a „kifogástalan életvitel” ellenőrzésére megadott hozzájárulásukat, ami eddig a kilépés legegyszerűbb módja volt. Aki ugyanis írásban visszavonta az engedélyt, másnap már le is szerelhetett, most azonban csak a veszélyhelyzet visszavonása után tehet ilyen jognyilatkozatot.
 

nepszava.hu