Veszélyben Vajna monopóliuma?
Érdemes megfigyelni, hogy mekkora felhajtás van abban az esetben, ha a producer zseni vaskos pénztárcája kerül szóba.
Ez nem is csoda, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy tartalmának egy cseppet sem elhanyagolható része véletlenül sem Andy Vajnát illeti.
A kezdetben briliáns manővernek tűnő ötlet, hogy a kaszinókoncessziókkal vásárolják meg ügyüknek Vajnát, nem sikerült túl jól. Igaz, hogy a manőver valóban kifogástalan akkor lett volna, ha azt röviddel megelőzően ne tiltotta volna be a kaszinók működését a kormány, lényegében felhívva a legkevésbé éberek figyelmét is; itt valami disznóság van előkészületben.
A dramaturgia tehát hagy némi kívánni valót maga mögött. Bárhogy is, a jelen helyzet arra is rávilágított, hogy maga a trükk sem volt profin kivitelezett munka.
Az Unibet onlineszerencsejáték-szolgáltató ugyanis nehezményezte, hogy a kormány bírságot szabott ki rájuk és weboldalaik forgalmát korlátozta. Nem maradva más megoldás jogi útra terelték az ügyet, mely a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével végződött, miszerint a kormány jogellenesen járt el.
Erre tromfolt az Európai Unió Bírósága is. A 444 így foglalta össze:
„Az Európai Unió Bírósága viszont idén júniusban kimondta: a távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.
Az ügyvédi iroda közölte: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – az Európai Bíróság előzetes döntésével megegyezően – megerősítette az Unibet (jelenlegi nevén Trannel) International Limitedet képviselő bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda tanácsadó véleményét.”
Ez történik akkor, amikor a kormány nagy buzgalmában, hogy minden, nagyobb pénz reményével kecsegtető üzletet sajátjai között osszon el, elfeledkezik azokról az általános irányelvekről, amelyek nemcsak azt írják elő, hogy az EU a fideszes kegyeltek zsebét ellenőrzés nélkül tömje ki. Persze ez utóbbit konkrétan egyetlen EU-s irányelv sem írja elő, de ezt nekünk, egyszerű halandóknak nem kell az orrunkra kötni.
Még a végén megsajnáljuk szegény Vajnát. Milyen szomorú dolog ez különösen azokban a pillanatokban, amikor Czibere Károly azt az örömhírt osztotta meg ország-világgal, hogy alig maradt szegény ember Magyarországon.