2021 az átmenet éve lesz, lassan elérhetővé válnak majd a vakcinák, lazulhatnak a járványügyi korlátozások, de jó lenne, ha a bevált védekezési módszereket megtartanánk, ezek más vírusok ellen is segíthetnek - mondta többek között Kemenesi Gábor Junior Prima díjas víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa egy a koronavírusról szervezett online rendezvényen. - írja a Napi.hu

A koronavírus Magyarországra történő berobbanása óta rengeteg hiteles és álinformáció kering a témával kapcsolatban, ezek között segítette a laikus érdeklődőket eligazodni Kemenesi Gábor Junior Prima díjas víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa a Tények tévhitek a koronavírusról című online rendezvényen, ahol terítékre került, hogy mit tudunk és mit még ma sem, mi a helyzet a tesztekkel, az újrafertőződéssel, a maszkhasználattal.

A járvány kezdete, január óta nagyon sok tudás, tapasztalat gyűlt össze a koronavírussal kapcsolatban, komoly kezelési protokollok készültek, de még mindig nincs válasz nagyon sok kérdésre - derült ki a beszélgetésből.

Fertőződés esetén egyre bővül a fokozott kockázatot jelentő alapbetegségek köre, ezek a keringési panaszok, a túlsúly, elhízás, a cukorbetegség, az immunszupressziv állapot, és elsőként az életkor. A kor leginkább azért jelent rizikót, mert idővel eleve nő a krónikus panaszok száma és kiterjedtsége és a fertőzés szempontjából fontos szerepet játszó ACE2 receptorok eloszlása és mennyisége, valamint az immunrendszer aktivitása, dominanciája. Úgy sejtik, hogy az ACE2 receptorok játszhatnak szerepet abban is, hogy az elhízás ennyire veszélyes alapállapot, a zsírszövet ugyanis nagyon sok ilyen receptort tartalmaz.

Az ismeretlenség maga a kockázat

Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen miért veszélyes a koronavírus, miért kell ennyire komolyan venni, Kemenesi az ismeretlenségből fakadó nagy kockázatot emelte ki. Sok mindent, például a hosszú távú maradványtüneteket, károsodásokat sem, miként azt sem, hogy ez kiket fenyeget. A veszélyességét jelzi az is, hogy egy nagyon súlyos influenzajárványhoz képest tízszeres a kórházba kerülők száma, ha pedig a kórházak megtelnek, az további problémákhoz vezet.

A gyógyulást Kemenesi szerint csak azzal segíthetjük, ha hallgatunk az orvosra. Nagyon kell tudni, hogy mihez nyúl az ember, ez nem az a betegség, amit otthon elintézek két tablettával - fogalmazott. Folyamatosan változnak az ezzel kapcsolatos információk, annyit azért kiderült már, hogy azok, akiknek jó az általános egészségi állapota, nagy százalékban jól megússzák. Ugyanakkor vannak kivételek, akiknek viszont nem ismerjük a genetikai hátterét.

Nem létezik immunerősítés

Nem létezik olyan biológiai fogalom, hogy immunerősítés - hangsúlyozta a virológus, az egészséges életmód - megfelelő mennyiségű alvás, egészséges táplálkozás és mozgás - ami mellett jól működik a védekezés.

A fertőzés kimutatásában a PCR teszt az aranystandard, az érzékenysége miatt viszont akkor is kimutatja a vírus jelenlétét, amikor az már nem fertőzőképes. A vírus továbbadásának lehetősége a fertőzés elején, a tünetek megjelenése körül a legnagyobb, ezért is ilyen gyors a terjedése.

A szuperterjesztés leginkább valamilyen funkcióhoz, munkakörhöz, eseményhez köthető - mondta a virológus, felidézve egy bostoni céges rendezvényt, amelyen 97-en fertőződtek meg, ami Boston környékén 20 ezer megbetegedéshez vezetett.

Nincs még pontos tudás az újrafertőződésről, az ismert esetek mind tünetesek, de lehet, hogy nagyon sokan újrafertőződtek már, csak éppen tünetmentesek. Néhány ismert esetből nem vonhatunk le következtetést - mondta Kemenesi.

Már az is óriási eredmény, ha enyhén vészeljük át a fertőzést

A virológus szerint nagyon fontos felvenni a védőoltást, ha meglesz a vakcina. A védőoltás nem arról szól, hogy az egyén mennyire erős és legyőzi a vírust, hanem arról, hogy ne adja tovább a fertőzést a rizikócsoportoknak - fogalmazott. Úgy vélte, nagyon jó hírek érkeztek már a vakcinákról, ezek gyártása transzparens, jól ellenőrzött és biztonságos. Mindig az az első kérdés, hogy egy adott kórokozó ellen lehet-e hatékony és biztonságos vakcinát csinálni, amire most már igen  a válasz. Úgy tűnik, hogy lesz valami a kezünkben, amivel megvédhetjük az embereket. Szerinte már az is óriási eredmény, ha a vakcinának köszönhetően enyhén vészeljük át a fertőzést. Biztatóak a hírek, várhatóak a tudományos  publikációk, ugyanakkor a szkepticizmus is nő a világban - tette hozzá Kemenesi Gábor.

A terhességgel kapcsolatos kockázatokról elmondta, az európai járványügyi központ és a WHO szerint is kockázati csoportba tartoznak a terhesek. Az első két  trimeszterben a tünetek rosszabbul érinthetik az anyát, mint a harmadikban. A babába és az anyatejbe azonban nem megy át a vírus az eddigi tudásunk szerint.

A továbbiakban Kemenesi többféle forgatókönyvet tart lehetségesnek, de abban biztos, hogy a vírus velünk marad, csak kérdés, hogy hogyan. Lehet, hogy a gazdaszervezethez hozzászokva, 5-20-50 év múlva náthavírussá szelídül, de az is előfordulhat, hogy ilyen marad, de meglesz az oltás és úgy kell majd küzdeni ellene, mint a kanyaró ellen.

Megvalósulhat sokkal rosszabb forgatókönyv is, amely szerint más vírusokkal találkozva olyan szinten megváltozik, hogy új koronavírus jön létre, amelyik megint nagy bajt okoz. Mindenesetre szerinte az oltás bármelyik forgatókönyvre megoldást fog nyújtani.

Ne felejtsük el a bevált módszereket

Kemenesi kifejtette, Anthony Fauci amerikai járványszakértővel ért egyet, abban, hogy 2021 az átmenet éve lehet. Jönnek majd a vakcinák, itt-ott szépen lassan elérhetővé válnak, lazítani lehet a járványügyi előírásokat és lassan kilábalhatunk a válság egészségügyi részéből. Talán 2022-ben elkezdhetünk visszatipegni, de remélem nem felejtünk el mindent, és megtartjuk azt, ami segít elkerülni a más vírusokkal való megfertőződést is - fogalmazott a virológus, az influenzaszezon idején való maszkviselésre és az oltás felvételére utalva.

Összefoglalásul a mindennapokra azt tanácsolta, gondoljunk úgy erre a helyzetre, ami kihívás a társadalomnak és veszélyezteti az egészségünket, a napi tevékenységeinkről pedig kockázat - haszon értékeléssel döntsünk. Így például arról, hogy vajon tényleg minden nap szükséges-e bevásárolni, vagy elég megoldani kéthetente egyszer, vagy szükséges-e harmadjára is bemenni a dohányboltba. Tudományos tény a maszkviselés, a távolságtartás, a kontaktuscsökkentés hatékonysága, tegyük a magunkévá ezeket, értsük meg a zárt terek, a tömeg, a közelség veszélyességét - javasolta Kemenesi Gábor. A legtöbb amit tehetünk, hogy vigyázunk magunkra és másokra. Valamikor túl leszünk rajta, de nagyon oda kell figyelni mindenre - mondta végül. (napi.hu)