Az áprilisi 5400-as cégtörlési rekord nem illett az utóbbi időkben megindulni látszó csökkenési tendenciába, ezért nem meglepő, hogy májusban kompenzált a Cégbíróság, és csak 3800 vállalkozást szüntetett meg.

Az áprilisi – rekordnak számító – 5400 vállalkozás után májusban csak 3781-et törölt a Cégbíróság. „Ez nagy csökkenésnek látszik, valójában azonban jól illeszkedik az év elejétől megindult csökkenő tendenciába, vagyis azt mondhatjuk, hogy a korábbi jelzéseknek megfelelően inkább az áprilisi magas adat lógott ki a trendből” – mondja Pertics Richárd, az adatokat közzétevő Opten céginformációs igazgatója.

Valóban a tavalyi utolsó negyedév 4650 darabos havi átlaga után az első negyedév a maga 3830-as átlagával stabil csökkenést mutatott a cégmegszűnések terén. Ennek hátterében az áll, hogy lassan lezárulnak azok a törléshez vezető eljárások – mindenek előtt kényszertörlések –, amelyeket 2014-ben nagy számban indított a cégbíróság, hogy véget vessen az alvó vállalkozások korának Magyarországon. Az akció a cégvilágot érintő többi kormányzati szigorító intézkedéssel együtt sikeresnek volt mondható, a bejegyzett cégek száma a 2013-as 605 ezres csúcsról mára 550 ezer köré csökkent. „Történt mindez anélkül, hogy ez a 8,5 százalékos csökkenés megrázta volna a gazdaságot. Ezek a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a korábbi években a hazai cégstruktúra tele volt érdemi gazdasági indok nélkül működő cégekkel. Elindult némi koncentrálódás, ugyanakkor a mostani felszámolási és cégtörlési számok is azt mutatják, hogy még elég messze vagyunk az egészséges cégstruktúrától” – mondja Pertics Richárd.

„Éppen ezért azt gondoljuk, hogy 2016 második felében kevesebb megszüntetésről szóló határozatot tesz majd közzé a cégbíróság, mint eddig, és határozottan mutatósabbá válik a cégstatisztika” – mondja az Opten igazgatója.

Ami az egyik oldalon öröm, az a másikon bánat, a cégalapítások száma ugyanis májusban ismét 2000 alá csökkent, ami azt mutatja, hogy a magyar tőketulajdonosoknak továbbra sem jött meg a kedve a vállalkozáshoz. „A cégbejegyzések száma a második egymást követő hónapban csökken egy eleve alacsony szintről, holott egy prosperáló gazdaságban, kedvező hitelfeltételek mellett javuló vállalkozási kedvet kellene tapasztalnunk, vagyis azt látjuk, hogy a vállalkozói bizalom nem akar helyreállni” – mondja Pertics Richárd.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index májusi értéke regionálisan 11 százalék körül mozogott. Megyei szinten nézve a májusi Opten – CFI Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye produkálta.

„Ahhoz, hogy megértsük, miért tartanak ilyen sokáig az egyes cégbírósági eljárások, fontos megérteni, hogy a hatóság keze ezek lefolytatásában nagyon meg van kötve. A cégbírósági eljárásokat bemutató folyamatábrán jól látszik, hogy a hatóság milyen összetett munkát végez, és az egyes eljárás típusok milyen könnyen fordulhatnak át más – adott esetben még bonyolultabb – eljárásokba, vagyis hogyan lesz mondjuk egy egyszerűnek induló kényszertörlésből hosszan elnyúló felszámolás” – mondja Pertics Richárd. – Képzeljük el, hogy a folyamatábra lényegében összes ablakához egy határozat, egy arról szóló értesítés, adott esetben az értesítés megismétlése, és esetleg jogviták tartoznak, és ezekhez mind olyan határidők kapcsolódnak, amiket a cégbíróságnak ki kell várnia. El lehet képzelni ezek után, hogy mi tart egy eljáráson adott esetben több mint egy-másfél évig.

„Az összetett folyamatokból is látni, hogy nagyon nincs tere már a jogszabályok további bonyolításának, de még a jelenlegi rendszer sem ért el átütő sikereket a rendszer megtisztításában. Ez azért van, mert a cégjogi környezet nagyjából elérte a teljesítőképességének maximumát. Egyszerűsíteni nem lehet, mert a jogi kiskapukkal történő visszaélések száma növekedne, de a rendszer összetettségéből fakadó adminisztrációs teher már így is akkora a cégeken és a központi szerveken, hogy további szabályok már érdemben rontanák az egészséges cégek hatékonyságát is” – mondja Pertics Richárd.

Ebből a látszólagos patthelyzetből csak maguk a cégek tudnak kitörni azzal, hogy üzletfeleiket alaposan átvilágítják, és ezzel a rendszert egy öntisztuló folyamatba kényszerítik, amelyben az üzleti etika lassú, de biztos javuló pályára áll. Komoly fejlődés volt ezen a téren az elmúlt években, de a mai napig sokan kényszerpályán mozognak, és nem tehetik meg, hogy válogassanak üzletfeleik között. Így továbbra is nagy számban jönnek létre ügyletek kockázatos cégekkel, ezen keresztül pedig a cégstruktúra további részeibe is eszkalálódnak a kockázatossági tényezők.

Bármilyen bonyolult is a cégbírósági eljárás, a 2013 és 2014 fordulóján indított nagyszámú kényszertörlés hamarosan lezárul, még akkor is, ha azok egy része felszámolásba torkollott.

Opten – CFI megyénként, 2016. május