A foglalkoztatás kismértékű csökkenésében szerepet játszik a szezonális hatás, de a koronavírus-járvány elhúzódó globális és hazai hatása, illetve az ehhez kapcsolódó nyersanyag- és alapanyaghiány is kellemetlenül érintheti a gazdaságot.

Tavaly november és idén január között 4 millió 676 ezren dolgoztak Magyarországon, ami érdemben, 75 ezer fővel meghaladja az egy évvel korábbi szintet. Ezek alapján elmondható, hogy az egy év alatt gyorsan javult a helyzet a hazai munkaerőpiacon, ahogy a gazdaság erősödött a koronavírus-járványból való kilábalás során. Ugyanakkor más kép tárul elénk, ha rövidebb időszakot vizsgálunk: az előző háromhavi átlaghoz képest (október-december) 12 ezer fővel csökkent a dolgozók száma. Ha csak egyetlen hónapot, a januári nyers adatot vizsgáljuk meg, akkor az közel 60 ezer fős a csökkenésről tanúskodik, a KSH modellbecslése pedig több mint 40 ezer fős visszaesést mutat.

Ahogy a fenti ábrán is látható, a foglalkoztatás közel egy évig tartó növekedése megtorpan, majd visszaesik az idei év elején.

• A munkaerőhiány időszakában akár váratlan is lehetne a foglalkoztatás csökkenése, de igazából nem az: szezonális hatások miatt a foglalkoztatás ilyenkor kissé alacsonyabb lehet.
• Érdemes megjegyezni, hogy a foglalkoztatási statisztika nagyon bizonytalanná vált, a mintavételes módszer megbízhatósága gyengült, ezért a kisebb esést érdemes óvatosan kezelni, mert nem valószínű, hogy nagy munkapiaci fordulatot látnánk (ld. keretes írásunkat).
• Mindemellett a koronavírus-járvány elhúzódó globális hatása, a szakadozó ellátási láncok, a nyersanyag- és alapanyaghiány is okozhat fennakadásokat a termelésben, ami a foglalkoztatás visszaesése felé mutat.

Összességében tehát nehéz eldönteni, hogy mennyiben játszottak szerepet a szezonális, a módszertani, és a valós gazdasági hatások.

A foglalkoztatás csökkenését részben magyarázza, hogy csökkent a közfoglalkoztatottak száma, részben pedig az elsődleges munkaerőpiacon is mérséklődött a létszám. Januárban már csak 66 ezren vallották magukat közmunkásnak, ilyen alacsony számot nem láttunk az elmúlt években.

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy nőtt a munkanélküliség. A KSH januárban 201 ezer munkanélkülit számlált, miközben egy hónappal korábban még csak 179 ezret. Az év elején 4% fölé, 4,2%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta, ami gyors növekedés az előző havi 3,7%-hoz képest. Miközben tehát a foglalkoztatás a hivatali becslés szerint 40 ezer fővel csökkent, a munkanélküliség csak fele ennyivel nőtt. Ez akár azzal is összefügghet, hogy a munkanélküliség kritériumainak nem olyan könnyű megfelelni (csak az van benne a statisztikában, akiknek 1. nincs munkája, 2. az elmúlt négy hétben aktívan keresett munkát, és 3. ha találna, 2 héten belül munkába is tudna állni).

A következő hónapokban arra számíthatunk, hogy kisebb ingadozások mellett magas maradhat a foglalkoztatás Magyarországon, hiszen a kínálati problémák (alapanyag- és nyersanyaghiány) oldódására számíthatunk. Ha az orosz-ukrán háború, illetve az arra adandó válaszok (szankciók) nem vetik vissza érdemben a világgazdaság növekedését, akkor idén tovább emelkedhet a foglalkoztatás. A geopolitikai problémák azonban árnyékot vethetnek a gazdasági teljesítményre is, ami bizonytalanabbá teszi a kilátásokat.

Portfolio