h i r d e t é s

Viták lesznek, de ez nem baj – Fekete-Győr András az ellenzéki összefogásról

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Viták lesznek, de ez nem baj – Fekete-Győr András az ellenzéki összefogásról

2021. január 12. - 06:46

 

Karácsony előtt megszületett hat ellenzéki párt választási összefogása. Úgy döntöttek, hogy minden választókerületben közös képviselőjelöltet indítanak, továbbá közös lesz a miniszterelnök-jelöltjük, a listájuk és a programjuk.

Fekete-Győrs András, a momentum elnöke - Forrás: Facebook

Mikorra akarnak végezni az előválasztásokkal, illetve a programalkotással, hogy aztán már teljes gőzzel kampányolhassanak?

Van egy közös ellenségünk, ez pedig maga a járvány. Az optimista forgatókönyv szerint talán nyárra be lehet oltani az egész társadalmat, feltéve, ha ebben az emberek is partnerek. Ez utóbbi feltétel még nem áll fenn, ezen kell dolgoznunk közösen. Ha nyárra megvalósul az átoltottság, akkor augusztus-szeptember-október folyamán le lehet bonyolítani az előválasztásokat. Október 23-án úgy szeretnénk kiállni a nemzet elé, hogy minden kész, beleértve a programot is.

Egyes friss közvélemény-kutatási eredmények, amelyek jobbára az ellenzékhez közelebb álló intézetektől származnak, enyhe fordulatot, immár szoros ellenzéki előnyt jeleznek, míg kormánypárti intézetek továbbra is Fidesz-előnyt mutatnak ki. Ha feltételezzük is, hogy fölénybe került az ellenzék, többek szerint ez inkább a kormány járványkezelése miatti elégedetlenség jele, nem annyira az ellenzék eddigi tevékenységének az elismerése.

Lehet azonban a közvélemény megváltozásának az oka az is, hogy a nyár óta hónapról hónapra láthatóan erősödik az együttműködés az ellenzéki pártok között. Évek óta erre vágyik az ellenzéki választó. Mérések bizonyították, hogy az aktív bizonytalanok jelentős része az összefogással szimpatizál. Abban akarnak hinni az emberek, hogy le lehet váltani ezt a kormányt.

Önök úgyis össze fognak veszni, és akkor jön a káosz – jósolja a Fidesz. Mennyire tudnak majd ezek a bal-jobb skálán nagyon eltérő pártok konkrét kormányprogramot előre összeállítani?

Olyan ciklust képzelek el 2022 és 2026 között, amely nem feltétlenül arról szól, hogy minimalizáljuk a károkat, hogy féltjük a fenekünket, és folyamatosan háborúzunk a másik oldallal. Nekünk építeni is kell. De nem lehet mindent egyszerre építeni. Nem lehet egyszerre vadonatúj kórházakat, iskolákat és munkahelyeket teremteni. Ki kell tűzni prioritásokat. Érdemi vita lesz majd arról, hogy ez a prioritás a fenntarthatóságról, az oktatás fellendítéséről, megalapozásáról, vagy azonnali egészségügyi intézkedésekről szóljon-e. A miniszterelnök-jelölteknek megkülönböztetett szerepük lesz, mert ők feltételezhetően ilyen prioritásokban is gondolkodni fognak. Amelyikük a legnagyobb bizalmat kapja, az kijelöli majd a 2022–26-os kormány csapásirányát. Ezekről valóban viták lesznek, ezt nem csak a Fidesz látja, hanem mindannyian érezzük, és ezzel nincs is baj. Ezek az említett prioritási kérdések – ha úgy tetszik – részben függetleníthetők a bal-, illetve jobboldaliságtól, és adott esetben be tud állni mögéjük ez a hatpárti szövetség.

Egyik ígéretük, hogy a köztársasági elnök megválasztását közvetlenül a választópolgárok kezébe helyezik. Ez viszont azt is feltételezi, hogy az államfői jogköröket meg akarják erősíteni.

Áder János köztársasági elnökként nem több, mint egy fideszes báb. Javaslatunkkal szeretnénk kiegyenlíteni a köztársasági elnöki és a miniszterelnöki intézmény közötti elképesztő egyensúlytalanságot, de semmiképpen sem prezidenciális rendszerben gondolkodunk. Az államfő megszólalását, kiállását erősítenénk meg azzal, hogy a parlament helyett közvetlenül az emberek legitimációját helyeznénk mögé.

Gondolkodnak-e már névpárokban a kormányfő-, illetve az államfőjelöltek személyét illetően?

Még nem, de ez év második felében már bizonyára eljutunk ide.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala nem „döglött” akna-e ennyi évtized után?

Három évtized telt el, azt hiszem, Magyarország az utolsó olyan ország, ahol ezek az akták nem nyilvánosak, és még nagyon sokan élnek azok közül, akik szeretnék, hogy a nemzet ezáltal visszaszerezze az önbecsülését, mi, momentumosok pedig kezdeményeztük a nyilvánosságra hozatalt. Kérdés, hogy a Belügyminisztérium birtokában még mennyi akta van meg.

 

Az interjú a 168 óra hetilap 2021. január 7-i számában jelent meg.


 

Kommentek

h i r d e t é s