h i r d e t é s

Vlagyimir Putyin - A KGB-től Ukrajna megtámadásáig

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Vlagyimir Putyin - A KGB-től Ukrajna megtámadásáig

2022. május 18. - 05:21

Hogy lett az egykori KGB-tisztből Oroszország miniszterelnöke, majd elnöke? A dzsúdót és a horgászatot egyaránt kedvelő Vlagyimir Putyin útja a kilencvenes évektől napjainkig képekben.

Vlagyimir Putyin - Forrás: SAPO Brasil

1. Egy drezdai archívumban találták meg Vlagyimir Putyin orosz elnök régi keletnémet szolgálati igazolványát. Putyin a nyolcvanas években Drezdában szolgált KGB-tisztként. Amikor 1989. december 5-én a tömeg megrohamozta a KGB drezdai épületét, állítólag egy „alacsony, izgága” ügynök rohant ki eléjük, és azzal fenyegetőzött, hogy ha valaki belép, a KGB-sek használni fogják a fegyverüket. Ő volt Vlagyimir Putyin.

2. A fiatal Vlagyimir Putyin dzsúdózik a szentpétervári sportiskolában 1971-ben. Putyin 1952-ben született az akkori Leningrádban, a mai Szentpétervárott. Egyke gyermek volt, később huligánként jellemezte tini kori önmagát, egészen addig, amíg el nem kezdett dzsúdózni.

3. Anatolij Szobcsak (jobbra), a szovjet korszak egyik vezető reformere, Szentpétervár korábbi polgármestere Vlagyimir Putyin (balra) mellett 1993-ban. Későbbi, orosz politikai karrierje Szobcsak mellett indult, amikor az idősebb politikus felkérte Putyin, hogy vegyen részt a kampányában. 
Anatolij Szobcsak 2000-ben szívinfarktusban halt meg két testőrével együtt. Halálát továbbra is viták övezik, egyesek azt feltételezik, hogy meggyilkolták, és hogy ebben maga Putyin is benne volt.

4. Egy hónappal később Oroszország elnökének választják a 47 éves Putyint, aki ezen a képen Borisz Jelcin (jobbra) volt orosz elnökkel ráz kezet 1999. augusztus 16-án. Vlagyimir Putyin ekkor még csak miniszterelnök, 2000-ben választották elnöknek.

5. Romokban hever egy kilencemeletes épület Moszkva déli részén, miután Oroszország-szerte bombatámadások történtek több mint háromszáz ember halálát okozva. Az 1999-es robbantásokért a csecsenföldi szélsőségeseket okolta az orosz kormány, erre hivatkozva indították meg később a második csecsen háborút. Sokak szerint a bombatámadások mögött a belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB állt.

6. George W. Bush (balra) egykori amerikai elnök és Vlagyimir Putyin szlovéniai találkozója 2001 júniusában. Bush azt mondta az egy éve hivatalban lévő orosz elnökről: „Amikor belenéztem a szemébe, egy egyenes és megbízható embert láttam. Beleláttam a lelkébe. Egy férfit láttam, aki mélységesen elkötelezett, így szolgálja országa érdekeit”.

A nyugalom megzavarására alkalmas felvétel!

7. Egy orosz katona az első csecsen háborúban elhunyt katonák exhumált maradványait vizsgálja azonosítás céljából 1995 márciusában. Putyin a második csecsen háború idején lett elnök.

8. Ezen a 2002-es fotón az orosz elnök a dzsúdó melletti másik nagy szenvedélyének, a horgászatnak hódol. Ebben az időszakban az orosz volt a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, de eközben hatalmas volt a korrupció, újságírókkal számoltak le és egyre romlott a sajtószabadság.

2005-ben a XX. század egyik legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte a Szovjetunió összeomlását. Már ekkor lehetett látni Vlagyimir Putyin arra irányuló ambícióit, hogy visszaállítsa a Szovjetuniót – erről Balázs Péter volt külügyminiszter is beszélt a Szabad Európának adott interjújában.

9. Abházia és Dél-Oszétia elcsatolása Grúziától tulajdonképpen ugyanaz a modell volt, mint ami a Krímmel megismétlődött és ami, úgy látszik, most egész Ukrajnában sokkal súlyosabb formában megismétlődik – fogalmazott Balázs Péter. Oroszország és a vele szomszédos, a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenedett Georgia között 2008. augusztus 8-án robbant ki a háború, amely öt napig tartott.

10. Viktor Janukovics (jobbra) volt ukrán elnök és Vlagyimir Putyin keresztet vet egy 2013. júliusi eseményen. Putyin tizenhárom éve volt elnök, amikor jelentős külpolitikai sikert könyvelhetett el: miután Janukovics nem írta alá az EU-val kötendő társulási szerződést, egyértelművé vált, hogy az akkori Ukrajna inkább az oroszokkal kíván szorosabb kapcsolatot ápolni.

11. Emiatt egy évvel később, 2014-ben országszerte heves tüntetések robbantak ki, amelynek eredményeképpen Janukovicsot felmentették elnöki tisztségéből. A forradalmat követően Oroszország lerohanta és bekebelezte a többségében orosz lakosságú Krím félszigetet.

A nyugalom megzavarására alkalmas felvétel!

12. A donyecki és a luhanszki szakadár erők és az ukrán kormány között dúló kelet-ukrán háborúban becslések szerint több mint tizenháromezren vesztették életüket. Ezen a 2015-ös fényképen a bombázásokban elhunyt szerettüket gyászolják Kramotorszkban.

13. 2022. február 21-én Vlagyimir Putyin elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár régió, Donyeck és Luhanszk függetlenségét, majd bejelentette az Ukrajna elleni hadműveletet.

14. Bebörtönzött újságírók, ügynöktörvény elől menekülő emberek, megfenyegetett médiumok és üldözött civil szervezetek: csak néhány fejezet a putyini Oroszország elmúlt éveiből. Az orosz elnök mellett Orbán Viktor is felkerült a sajtószabadság ellenségeit összegyűjtő, 37 vezetőt tartalmazó listára a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezetnél. A teljes listát itt böngészheti.

Ukrajna megszállása kapcsán Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezető is megszólalt. „A szenilis tolvajoknak már nem elég a propaganda. Vért akarnak. Arra vágynak, hogy tankokat tologassanak a térképen” – mondta. A Kreml-kritikus politikust 2020-ban Novicsok idegméreggel mérgezték meg, jelenleg két és fél éves börtönbüntetését tölti.

(Szabad Európa)

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Címkék: 

 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s