Az ukrán elnök bejelentette, hogy neki is szóltak, hogy az oroszok szerdán támadnának. Munkaszüneti napot rendelt el aznapra. Az amerikai nagykövetséget Lvivbe költöztették. Az orosz parlament kedden tárgyal a szakadár megyék elismeréséről. - írja a 444

Az USA kormánya pénteken kiszivárogtatta a sajtónak, hogy titkosszolgálatuk információi szerint szerdán, azaz február 16-án indulhat meg az orosz támadás Ukrajna ellen.

Az ukrán kormány hétfő estig azt képviselte, hogy pánikkeltők az orosz támadásról szóló hírek, információik szerint a helyzet veszélyes ugyan, de nincs közvetlen háborús fenyegetés. Hétfő estére azonban változott a helyzet.

Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este a Facebookon szózatot intézett a néphez, és azt mondta, hogy őt is informálták a szerdai, 16-i támadás tervéről, és szavaiból úgy tűnik, hogy ezt most már nagyon is komolyan veszi. Arról beszélt, hogy az ukrán nép harcolni fog a szabadságáért, és hogy az ukrán hadsereg nagyon erős.

Február 16-át, a támadás lehetséges napját munkaszüneti nappá, a Nemzeti Egység napjává nyilvánította hétfő este. Az országot szerdáig fellobogózzák és felkészítik a harcra.

Az elnök felszólította az épp külföldön tartózkodó közszolgákat, hogy 24 órán belül térjenek haza. Az ukrán parlament nem tudta megtartani a hétfői ülését, mert a több mint 400 képviselőből csak 24 jelent meg. A rendkívüli állapot bevezetéséről kellett volna dönteniük. Pletykák szerint nagyon sok képviselő külföldre menekült, azért nem lehetett megtartani az ülést.

Szoros a gyűrű

E hét elejére vált igazán szorossá az orosz katonai gyűrű Ukrajna körül. A két ország határának orosz oldalára már október óta telepítettek katonákat, ahogy a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigetre is. Ezen egységek közül jó néhány azóta még közelebb ment a határvidékhez.

Fehéroroszországban elkezdődött egy orosz hadgyakorlat, Ukrajna északi határának közelében. A héten a Fekete-tengeren is hadgyakorlatba kezdett az orosz flotta, és ezzel elvágták a tengertől Ukrajna két legjelentősebb kereskedelmi kikötőjét, Mariupolt és Odesszát a következő néhány napra. Ukrajna külkereskedelmének több mint kétharmadát intézi normális esetben ezekből a kikötőkből.

Az amerikai kormány szerint összesen 130 ezer orosz katona van Ukrajna közelében. A britek szerint az orosz hadsereg 60 százalékát vonultatták fel.

Ez a bekerítés elvben nem tartható fenn nagyon sokáig. A fehéroroszországi és a tengeri gyakorlat a következő hétre véget ér, és az ezeken részt vevő katonák az orosz kormány ígérete szerint levonulnak a helyszínről. Ezért akik arra számítanak, hogy Oroszország katonai támadást indít Ukrajna ellen, azok úgy számolnak, hogy ez a legnagyobb eséllyel ezen a héten történhet meg.

A brit miniszterelnök hétfő este azt mondta, hogy "a szakadék szélén vagyunk".

Az orosz kormány azt állítja, hogy nem készül támadásra. Az ukrán hadsereg vezetői azt állítják, nem látják a jelét egy közelgő orosz támadásnak.

Nem járnak a repülők, távoznak a külföldiek

A háborús fenyegetés nyomán egyre több ország hívja vissza diplomatáit Ukrajnából, és egyre több ország szólítja fel az állampolgárait, hogy azonnal hagyják el az országot.

Az USA hétfő este kiürítette a kijevi nagykövetségét, és a legfontosabb iratokkal a megmaradt stáb Lvivbe (Lembergbe), az ország nyugati felébe költözött. Amit nem tudtak elvinni, azt ukrán lapértesülések szerint megsemmisítették.

A nyugati nemzetközi biztosítók ettől a héttől nem fedezik az Ukrajna légterében repülő vagy ott leszálló gépeket, és számos nyugati kormány is arra figyelmeztette a légitársaságokat, hogy kerüljék el Ukrajna légterét. Ukrajna felett a polgári járatok jelentősen megritkultak, bizonyos társaságok az utolsó járataikkal az országot elhagyni kívánó külföldieket még kiviszik, de későbbi gépeket már nem garantálnak.

Ukrajna milliárdosai a magángépeiket is elvitték a hétvégén Kijevből - hogy ők is rajtuk voltak-e, az nem teljesen világos, de egyes ukrán lapok szerint az ország oligarchái is leléptek.

Hogy az amerikai kormánytól indult, hosszú hetek óta tartó, és egyre fokozódó aggódás mennyire megalapozott, azt lehetetlen eldönteni. Az látszik, hogy az USA fő szövetségesei, Nagy-Britannia és Izrael nagyon is komolyan veszik a figyelmeztetést, míg például a francia kormány még hétfő is este is azt üzente, hogy nem látják a közvetlen háborús fenyegetést reálisnak.

Készülődés

Az USA légihídon már két hete fegyvereket szállít Ukrajnának, 45 repülőnyi megígért hadianyagból 20 már megérkezett. Nagy-Britannia és Törökország szintén küldött fegyvereket.

Az USA és a NATO nyugat-európai tagállamai harci repülőkkel és katonákkal erősítették meg a a balti térséget, Lengyelországot és Romániát. Magyarország elutasította, hogy amerikai csapatok érkezzenek a területére.

Az Ukrajnával határos országok kormányai közül több is bejelentette, hogy megkezdték a felkészülést egy menekültáradatra Ukrajna felől, egy esetleges háború esetén. Többek között a lengyel és a magyar vezetők is beszéltek erről.

Az USA és az EU-s tagállamok azzal fenyegetik Oroszországot, hogy ha katonai támadást indítanak Ukrajna ellen, akkor azonnal nagyon súlyos szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, de hogy ezek mik volnának, arról eddig semmi sem jelent meg. A kiszivárgó hírek szerint az európaiak kevésbé lennének szigorúak, mint az amerikaiak, nekik eleve sokkal több és fontosabb kereskedelmi kapcsolatuk van Oroszországgal. Ugyanakkor az USA garantálja Európa katonai védelmét jelenleg, és ezért biztonságpolitikai igényeit nem hagyhatják figyelmen kívül.

Kedden tárgyalja az orosz parlament a szakadárok elismerését

A legtöbb elemzői várakozás nem arról szól, hogy Oroszország átfogó támadást indít egész Ukrajna ellen. A legvalószínűbbnek tartott háborús forgatókönyv szerint a 2014-15-ben kiváló két kelet-ukrajnai megye, Donyeck és Luganszk lakóinak védelmére vonulhatnának fel az orosz erők.

A két megye hivatalosan Ukrajnához tartozik, de magukat független népköztársaságoknak tartják, és a helyi milíciák immár nyolc éve napi szinten lövik egymást az ukrán hadsereggel, annak ellenére, hogy hivatalosan tűzszünet van érvényben. A területen élők jelentős része, immár 700 ezer ember felvette az orosz állampolgárságot az elmúlt években. Az amerikai előrejelzés szerint a helyiek egy megrendezett ukrán támadásra hivatkozva kérnék az oroszok beavatkozását, akik az állampolgáraik védelmében ezt meg is tennék, és az ukrán ellenállástól függően a harcok kiterjedhetnének a szakadár területeken kívülre is.

Éppen kedden tárgyalja az orosz parlament azt a képviselői beadványt, amely kezdeményezi, hogy Oroszország hivatalosan ismerje el a két szakadár tagköztársaság függetlenségét. A beadvány egyik változatát a kormánypárt, a Putyin elnök támogatására létrehozott Egységes Oroszország jegyzi. Egy másik, az ellenzéki kommunisták által beterjesztett változat is a parlament előtt van, a kettő közti különbség az, hogy a kommunisták Putyint, a Putyin-párt pedig a külügyminisztériumot szólítják fel az elismerésre. Orosz lapértesülések szerint az utóbbi vezetne gyorsabb elismeréshez eljárásjogi szempontból.

Egy másik sokat idézett nyugati forgatókönyv szerint az oroszok az ukrán kormányt akarják megbuktatni, és a katonai fenyegetés azért hasznos ebből a szempontból, mert súlyos gazdasági károkat okoznak vele. Ukrajna gyengítésével pedig megpróbálhatják a politikai befolyást visszaszerezni.

Van olyan feltételezés is, hogy Oroszország alapvetően Amerikával akar egy új biztonsági szerződést kötni, és a katonai fenyegetéssel az volt a célja, hogy tárgyalóasztalhoz ültessék Biden elnököt, és garanciát kapjanak arról, hogy Ukrajna és más posztszovjet tagállamok nem csatlakozhatnak a NATO-hoz. Valamiféle fegyverkorlátozási megállapodásra az amerikaiak nyitottnak tűnnek, de az erről szóló tárgyalások állásáról nem sokat tudni. (444.hu)