• A populisták ácsingózhatnak vezérszerepre Strasbourgban, csak éppen a közhangulat nem támasztja alá nagyra törő terveiket és éles belső ellentéteik is zavarják a saját köreiket; 
• A populizmus ott különbözik a fasizmustól, hogy előbbinél a vad retorikához nem társul erőszak, de mindkettőre jellemző, hogy megszállja az emlékezetpolitikát.

New York Times AP

Bár a CSU volt elnöke pár napja még demokratának nevezte Orbán Viktort, párttársa, a Néppárt bizottsági elnökjelöltje most azt üzente, hogy nincs helyük az európai konzervatívok soraiban mindazoknak, akik elutasítják az integrált és az eddiginél célratörőbb EU-t. Weber Görögországban beszélt, ahol megindította kampányát. Úgy fogalmazott, hogy a pártcsalád továbbra is kész megválni az olyan tagpártoktól, amelyek nem osztják a mélyebb európai együttműködés gondolatát, a közös eszményeket. Hogy ne legyen kétség afelől, kire is vonatkozik a figyelmeztetés, a hírügynökség emlékeztet arra, hogy az EPP jó egy hónapja felfüggesztette a Fidesz tagságát, mert a párt elveti az unió politikáját, de a magyar képviselők maradhattak a frakcióban.

Weber egyébként arra is kitért, hogy a kereszténydemokraták a közösség igaz alapítói közé tartoztak és harcolni kívánnak azok ellen, akik aláássák a szervezetet. Mert a nacionalisták  ellenségek, hiszen meg akarják semmisíteni a Néppárt Európáját. Ugyanakkor elismerte, hogy tapasztalatai alapján az illegális migráció továbbra is nagy mértékben foglalkoztatja az embereket.

FAZ

Manfred Weber hivatalosan is felvetette, hogy szakemberekből álló független bizottságnak kellene ellenőriznie a jogállam betartását az egyes tagállamokban. Athénban tette közzé, milyen programot tart kívánatosnak, ha ő követi Junckert a Bizottság elnöki székében. A politikus, aki a Fidesz miatt nyomás alatt áll a Néppártban, az önálló testület létrehozatalával akarja kivonni a kérdést a napi politikai csatározásokból. Úgy gondolja, hogy az EU ott indítana eljárást, ahol a szakértők jelzik, hogy baj van.  

A jelenlegi frakcióvezető tervei közé tartozik, hogy az FBI mintájára alakítanák át az Europolt, mert akkor a nemzeti nyomozó hatóságok hatékonyabban tudnak küzdeni a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen. Gazdasági kérdéseket érintve ugyanakkor Weber állást foglalt a német kormány által szolgalmazott Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése ellen. Jelezte, hogy ő a Néppárt és nem a CDU-CSU jelöltje, ennélfogva úgy látja, hogy a beruházás nem szolgálja az unió érdekeit. Ezért ha megválasztják, minden lehetséges jogi eszközt be akar vetni a projekt meghiúsítására.

Politico

A két nagy pártcsalád bizottsági elnökjelöltje kölcsönösen azzal vádolta a másikat, hogy az  demokráciaellenes pártokat tűr meg a saját soraiban, ugyanakkor mind Weber, mind Timmermans  azt bizonygatta, hogy a maga részéről elhatárolódott a vitatott szövetségesektől, így a Fidesztől, illetve a román szociáldemokratáktól, méghozzá hatásosabban, mint a másik.  Az egyik jogait felfüggesztették a másik esetében – szintén a demokratikus jogok leépítése miatt - befagyasztották a kapcsolatokat. Ettől még azonban mindkét politikus ujjal mutogat a másikra, mondván, hogy az nem tesz meg mindent saját csoportján belül a jogállami gondok orvoslására.

Weber megismételte, hogy a most zajló vizsgálat végén kész kitenni Orbán Viktort az EPP-ből, merthogy a magyar vezető már nem hajlandó semmiféle kompromisszumra. Ezért mennie kell, ha nem enged. Gyorsan hozzátette azonban, hogy hasonló gondok vannak a másutt is, így Romániában, Szlovákiában és Lengyelországban. Ezért jó volna, ha mások is követnék a konzervatívok példáját a Fidesz kapcsán. Timmermans erre úgy reagált, hogy ők nem vártak több mint öt évet, amikor fel kellett lépniük egyik tagpártjuk ellen.

Bloomberg

Bizonyossá vált, hogy az új észt kormányban helye lesz a keményvonalas, nacionalista pártnak, azaz újabb országban kapnak lökést az euroszkeptikus erők. A választások közeledtével keményednek a frontvonalak az integráció elmélyítésének hívei, illetve a kevesebb brüsszeli beleszólást sürgető populisták közt, Finnországtól Olaszországig. Az észt EKRE ugyanolyan bevándorlás-ellenes, mint a magyar vagy a lengyel kormány, amely összecsapott az EU-val a jogállam miatt. A párt elnöke az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlította, és azt ígéri, hogy visszaszerez Brüsszeltől a szuverenitásból. Politikusai különben rendszeresen használnak rasszista jelzőket, ellenzik az idegen munkaerő foglalkoztatását és népszavazást akarnak arról, hogy a házasság csakis különneműek szövetsége lehet.

Amikor az államfő jóváhagyta a hárompárti koalíciót, arról beszélt, hogy megérti azokat, akik aggódnak a szabadságjogok és az értékek jövője miatt, de azokat is akik úgy érzik, hogy az ország zsákutcába jutott, veszélybe került az ország, a nemzet és a nyelv, kiáltóak a társadalmi egyenlőtlenségek.  

FAZ

Fennmaradhat a politikai közép többsége Strasbourgban, noha feljövőben van a jobboldali populizmus. Ezt jósolja a lap a legújabb közvélemény kutatások alapján, feltételezve, hogy a britek is az urnákhoz járulnak. Eszerint az euroszkeptikus pártok elhódíthatják a helyek 26 %-át, ám az érdemi beleszólástól továbbra is messze vannak. Ily módon a nacionalisták, populisták és szélsőségesek semmilyen szerepet nem játszanak majd a posztok elosztásánál, hiába követeli ezt a jogot számukra Salvini. Törekvése még akkor sem keresztülvihető, ha a mostani három helyett ezután két frakcióba tömörülnek. Viszont várhatóan csak még élesebbek lesznek a viták az integrációról, illetve a nemzeti szuverenitásról. 

Webernek jó esélyei vannak, hogy a Bizottság következő elnöke legyen, mert számíthat a szociáldemokraták, valamint a liberálisok támogatására. A három pártcsalád az esetek 90 %-ában már most is együtt szokott szavazni. Az is biztosnak látszik, hogy Macron nem lesz királycsináló, hiába is fogna össze a liberálisokkal, a szociáldemokratákkal, továbbá a zöldekkel. Ugyanakkor egyes fontos tagállamokban nagy változások lehetnek az erőviszonyokban – az arányos választásnak köszönhetően. A németeknél a zöldek először előzhetik meg az SPD-t. Az AfD viszont előreláthatólag gyengébben szerepel, mint amikor a Bundestag összetétele volt a tét. A franciáknál fej fej mellett halad az államfő, illetve Le Pen pártja. Az olaszoknál a Liga akár 27 mandátumot is szerezhet, szemben a mostani öttel. Jól áll a lengyel kormánypárt is. 

Die Presse

Az európai populistákat több minden választja el, mint amennyi összeköti őket. Erre a következtetésre jutottak bécsi elemzők, miután szemügyre vették 16 érintett párt programját és szöges ellentéteket találtak azokban főleg az egységes piac és a külpolitika kapcsán. Vagyis fölöttébb instabil volna a Salvini által tervezett közös frakció. De ettől a szakértők még valószínűnek tartják, hogy az EP-választás után együttműködnek ezek az erők, csak éppen az éles tartalmi különbségek miatt kérdéses, hogy meddig. Viszont a szerzők éppen ilyen alapon lehetségesnek tartják, hogy a többi pártcsalád megossza a jobboldali populistákat, egyes pártokat kiszakítson a soraikból.

Ami a külpolitikát illeti, a Fidesz, az FPÖ, a Liga és Le Pen pártja inkább oroszbarát, a lengyel, holland és balti eszmetársak viszont a NATO erősítése mellett vannak. Ugyanakkor az álláspontok meglehetősen közel állnak egymáshoz a menedékpolitika ügyében, ezek a körök azt követelik, hogy a kérdést utalják vissza nemzeti hatáskörbe. De szükségesnek tartják a külső határok hatékony védelmét. Közös nevező számukra, hogy nem kérnek a nők egyenlőségéből, valamint a meleg jogok kiterjesztéséből. Az elemzésből egyébként kimaradt a Fidesz, mert a Néppárton belül nem volt másik jobboldali-populista párt, amellyel össze lehetett volna hasonlítani.

Washington Post

A szélsőjobbos populisták azért hadakoznak a történelemmel, mert ha el akarják fogadtatni a saját, veszélyes politikájukat, akkor először a múlt veszélyes politikáját kell semlegesíteniük. Erre figyelmeztet a New School egyik történész professzora, aki könyvet írt „A fasizmustól a populizmusig a történelemben” címmel. Federico Finchelstein megállapítja, hogy a demagóg vezetők politikai okokból buzgón játszanak az emlékezettel, az pedig különösen jellemző rájuk, hogy megszépítik mindazt, amit a nácik műveltek. A történelem átírása központi elem számukra. Példaként megemlíti, hogy jó egy éve Orbán Viktor, a mind inkább tekintélyelvű és rasszista vezető azt mondta a brazil elnöknek, hogy annak országa nem tudja, igazából milyen is egy diktatúra. Hozzáértők azonban egészen másként ítélik meg a kérdést. De az ilyen, gyilkos rendszereket nemcsak Brazíliában, hanem másutt is ünneplik, ez az Arendt által emlegetett szervezett hazugság része.

A fasizmust fémjelzi az, amit Bolsonaro csinál: a stílusa, a tettei, amit erőszakba, sovinizmusba és a jelen dicsőítésébe csomagol. De ahogy a történelmet manipulálja, az leleplezi, hogy rendszere miként fordulhat át populistából fasisztába. Nagyban emlékeztet arra, ahogyan Hitler és Mussolini számolta fel belülről a demokráciát. Persze azért a radikális retorika nem vált át automatikusan fasiszta vagy diktatórikus gyakorlatba. Az olyanok, mint a brazil államfő, Orbán, Trump vagy Salvini, alkalmazzák a hátrányos megkülönböztetést, az erőszakot és a fokozódó egyenlőtlenséget, de idáig legalábbis még nem szakítottak a demokráciával.

A legtöbb antidemokratikus húzásuk jelképes. Támadják ugyan politikai ellenfeleiket, de általában nem mennek túl a szavakon. Itt van a különbség a fasizmus és a populizmus között. Utóbbinál a kirohanásokat nem követik erőszakos tettek. Bolsonaro azonban határeset, hiszen egy diktatúrát kíván ünnepelni, illetve igyekszik tisztára mosni a náci múltat. Ezért nagyban hasonlít Hitlerre, illetve Mussolinire. Példája azt tanúsítja, hogy a demokrácia híveinek szembe kell szállniuk az erősödő illiberalizmussal – a történelem megvédelmezésével is.

FAZ

A tudósítás nem tudja eldönteni, hogy akkor most a magyar családtámogatási program régimódi és völkisch, vagy netán tényleg szociális, ahogyan a hatalom hirdeti? Orbán Viktor mindenesetre a kérdést a legfontosabbak közé sorolta, hogy demográfiai fordulatot érjen el. Ám ahogy tevékenységének sok más részét, ezt a tervet hamarosan éles kritikák érték külföldön is. Jó pár más tagállamban a baloldaliak, valamint a liberálisok az ómódi családképet kifogásolták. Az orbáni szóhasználat persze csábít arra, hogy egyesek a 30-as éveket emlegessék, különösen annak kapcsán, hogy a magyar vezető számára szóba sem jöhet, hogy más kulturkörből származó migránsokkal pótolja a kieső népességet. Novák Katalin ugyanakkor elismeri, hogy a CSokkal egyúttal lökést akartak adni a lakásépítésnek és próbálják megerősíteni a politikai középréteget. A lényeg szerinte a munkaalapú társadalom.

b1.blog.hu