Előbbi cég 34, utóbbi 7 ezer tonnát. Ez a mennyiség a teljes horvát szennyvíziszap-előállítás fele, kb. a horvát fővárosban, Zágrábban 1 év alatt termelt szennyvíziszapnak felel meg.

A büdös, fekete masszát a két cég egy Székesfehérvár mellett álló hulladéklerakóba öntötték, legálisan. Az iszapot tároló magyar cég, a Fehérvári Téglaipari Kft. hatalmas üzletet csinált ezzel, és nekik mindegy, hogy a horvátok a magyar hulladék mellé öntik-e a sajátjukat.  A cégnek a 2018-as beszámolója szerint 792 millió forintos forgalma volt, ennek pedig az 57 százalékát, azaz 426 millió forintot adózott, tiszta haszonként tudta elszámolni. Horváth Sándor, a cég ügyvezetője 98 millió forintot osztalékként ki is vett a vállalkozásból.

Az üzlet a horvát cégeknek is megéri, a Girk Kalunnak különösen, ők ugyanis nemrég komoly botrányba keveredtek Horvátországban, mert kiderült, hogy sok esetben engedély nélkül, egyszerűen mezőkre ürítették a szennyvíziszapot.

A 24.hu szerint mindeközben a hulladék behozatala a magyar államnak nem hoz profitot.

A szennyvíziszap egyébként a szennyvíztisztítókban keletkező véghulladék. Használható biogáz előállításán keresztül energiatermelésre is, hulladéktárolókban történő elhelyezése azonban körülményes, a nemzetközi ajánlások többsége szerint ez kevésbé előnyös.

A kérdésre, hogy hogyan hozhat be Magyarországra ennyi szennyvíziszapot egy cég, amit Horvátországban már a szabályok áthágásán kaptak, Cseresnyés Péter államtitkár azt válaszolta, hogy a küldő ország hatóságainak kell megvizsgálni, hogy az országhatárt átlépő szállítmányt kezelő cég megfelel-e az uniós jogszabályokban meghatározott feltételeknek, a horvát fél pedig az előírásoknak megfelelő kérelmet továbbított az illetékes magyar kormányhivatalnak.

Hasonló, szennyvíziszap-tárolót létesítenének Egerszalóknál is, egy régi homokbányában. Ide szintén közúton szállítanának évi 200 ezer tonna olasz, illetve szlovén eredetű szennyvíziszapot, de a helyiek tiltakozása miatt a beruházó 6 hónapra felfüggesztette a projektet.

444.hu