Zavar és bizonytalanság van az erőben, amit a Fidesz nem szeret
Egy dolog biztos jelenleg a magyar politikában: a bizonytalanság.
Nem lehet ugyanis tudni, milyen hatással lesz a hazai közéletre és természetesen a gazdaságra a koronavírus-járvány, ugyanakkor van néhány olyan ügy, melyek végkifejlete erősen befolyásolhatja a 2022-es választások eredményét. A mindenben több lépéssel előre gondolkodó Fidesz számára ez nem jó ómen, hiszen a szokásos kommunikációs stratégiák ilyen környezetben könnyen gellert kaphatnak. Nem csoda hát, ha néhány vezető politikusuk nem indul el a másfél év múlva esedékes választásokon.
Finoman szólva se áll túl jól a koronavírus elleni küzdelemben a magyar kormány. Orbán Viktor szeretné, ha a gazdaság nem szenvedne el újabb súlyos veszteségeket a járvány miatt, ugyanakkor határozottabb korlátozások nélkül a fertőzések számának emelkedő tendenciája nem állítható meg. Valószínűleg el fog érkezni az a lélektani pillanat, amikor már üresen csengenek azok a magyarázatok, hogy működnie kell az országnak, és a szomszédos országok többségéhez hasonlóan részben újra be kell vezetni a szigorú tavaszi korlátozásokat.
Nem áll túl jól a kormány szénája a járvány miatt a gazdaság területén sem. A tavaszi drasztikus visszaesést látva jó okunk van feltételezni azt, hogy Orbán Viktor már tudja, hogy nem lesz mit osztogatnia és ígérgetnie a 2022-es kampányban. Ha a járványhelyzet miatt tovább romlanak a mutatók, akkor egyrészt tömegek kerülnek az anyagi ellehetetlenülés közelébe, másrészt egészen új fénytörésbe kerülnek a rongyrázó oligarchák, a helikoptereken és magánrepülőkön és jachtokon furikázó miniszterek.
Mivel a Fidesz az egykori Gyurcsány-kormányt a 2006-os zavargások után erőszakosnak bélyegezte, a rendőri vagy egyéb karhatalmi fellépést nem alkalmazhatja az intézményt elfoglaló diákok ellen.
Talán épp ezért döntött úgy az állami pénzügyeket legjobban ismerő ember úgy, hogy nem méreti meg magát a következő parlamenti választáson. Varga Mihály visszavonulásának bejelentésének időpontja nem lehet véletlen műve, hiszen a pénzügyminiszter pontosan tudja, hogy nehéz idők jönnek az országra, ő pedig nem akar a megszorítások arca lenni. Persze, nem biztos, hogy Varga döntötte el, hogy lelép a politikai színtérről, az is lehet, hogy a miniszterelnökkel nem értettek egyet bizonyos ügyekben, ezért Orbán is kezdeményezhette a pénzügyminiszter távozását.
Vannak persze más problémák is a kormány háza táján. Teljesen holtpontra jutott a Színház- és Filmművészeti Egyetem elfoglalásának kísérlete. Valószínűleg a Fideszen belül is erősen megosztja a tagságot az a mód, ahogy maga alá próbálta gyűrni a nagy múltú felsőoktatási intézményt Vidnyánszky Attila, Orbán Viktor álláshalmozó színházi főguruja. Mivel a Fidesz az egykori Gyurcsány-kormányt a 2006-os zavargások után erőszakosnak bélyegezte, a rendőri vagy egyéb karhatalmi fellépést nem alkalmazhatja az intézményt elfoglaló diákok ellen.
A mindig határozott és eltökélt Orbán ezért le is rázta magáról az ügyet, mint kutya az esővizet. Egyedül Szarka Gábor kancellár adja az arcát a diákok és tanárok közössége elleni harchoz. Mintha a kormány teljesen kihátrált volna az ügy mögül, amit egyébként ő maga indukált. Nem csoda, ha a kormánypárton belül is sokan öncélúnak, értelmetlennek, sőt kilátástalannak tartják azt a háborút, amelyet egy reflektorfényben lévő intézmény ellen kezdeményezett a Fidesz néhány prominense. Mert ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha egyszer kiástad a csatabárdot, legalább lóbáld meg a levegőben, mielőtt újra elásod azt.”