Több mint harminc esztendővel a rendszerváltás után még mindig ott tartunk, hogy Magyarország aktuális miniszterelnökének nem kell nemzetbiztonsági vizsgálaton átesnie. Az pedig különösen izgalmassá teszi ezt a kérdést, hogy a mögöttünk hagyott három évtizednek a felében Orbán Viktor volt a kormányfő - és például a szemünk előtt vált a rendszerváltó nyugatbarát politikusból Putyin legfontosabb európai szövetségese. De vajon mi vezetett idáig? Hol siklott ki ez az egész? Erről beszélgettünk Demeter Márta országgyűlési képviselővel, aki a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként is több alkalommal próbálta elérni, szigorítsák a nemzetbiztonsági törvényt. Interjú. 

Hogy alakulhatott ki az a magyarországi gyakorlat, hogy az aktuális miniszterelnök nem esik át nemzetbiztonsági átvilágításon? Ez mennyire kockázatos jelenség?



Érdemes ehhez egy kicsit visszamennünk a ’90-es évek elejéig. A rendszerváltás folyamatában kirobbant megfigyelési botrányt követően, de még az új, többpárti Országgyűlés megalakulása előtt ideiglenesen került sor a szolgálatok működésének szabályozására. 1990 után az Országgyűlés gondoskodott arról, hogy ne alakulhasson ki a szolgálatok irányításának monopóliuma, vagyis nem lehetett egy miniszter kezében valamennyi szolgálatok irányítása, de a nemzetbiztonsági területet érintően átfogó törvényi szabályozás elfogadására csak 1995-ben került sor. A törvényjavaslat vitájában akkor sokszor elhangzott, hogy politikust úgymond „nem illik” semmiféle biztonsági vizsgálatnak alávetni és ettől csak nagyon szűk körben, a nemzetbiztonsági bizottság tagjai tekintetében tértek el. Az azonban már 1995-ben látszott, és erről az Országgyűlésben is szó volt, hogy sürgősen meg kell határozni azon személyek körét, akik különösen fontosnak és bizalmasnak minősülő munkakört töltenek be, és ezért ilyen vizsgálatuk indokolt. Az akkor pártközi egyeztetések eredményeképpen végül egy olyan törvény született, amelyben a miniszterelnök nemzetbiztonsági ellenőrzését nem írták elő.

"Az én véleményem az, hogy ha számos fontos közhivatalt betöltő személy ellenőrzésre kötelezett, akkor ebből a körből nem maradhat ki a miniszterelnök sem, aki a helyzeténél fogva meghatározó szerepet játszik a kormány, mint az egyik legfontosabb magyarországi politikai-közjogi szerv vezetőjeként."

És arra azért volt már nemzetközi példa, hogy miniszterelnökről derült ki utóbb, hogy egyes döntéseit gazdasági vagy politikai körök, esetleg az adott államon kívüli szereplők befolyásolták.

Ha visszatekintünk az elmúlt 31 esztendőre, milyen tanulságai, következményei lehettek annak, hogy fontos politikai, államigazgatási és közéleti funkciókat betöltők eddig nem estek nemzetbiztonsági ellenőrzés alá?



Elég, ha csak arra gondolunk, hányszor vetődött fel az elmúlt három évtizedben a politikai viták során és a közvélemény különböző fórumain, hogy egyes döntések vagy személyek mögött sajátos érdekek vagy elkötelezettségek állhatnak. Hogy teljesen tisztán lássunk és megszűnjön a ma nem egyszer nagyon komoly mértékű bizalmatlanság a közhatalmi tisztségeket betöltők vonatkozásában,

szükség van arra, hogy a legfontosabb tisztségek birtokosai ne csak életrajzi adatok, formális vagyonnyilatkozatok révén legyenek megismerhetőek, hanem mindenki biztos lehessen abban, hogy átestek egy olyan pártatlan ellenőrzésen, ami a velük kapcsolatos kockázatokat feltárta.

Így nem állhat elő olyan helyzet, hogy tevékenységüket külső szereplők, érdekkörök jogellenes céllal befolyásolhatják. Ehhez persze olyan ellenőrző szervezetre, olyan titkosszolgálatra van szükség, amelyek törvényes, pártatlan és hatékony működése kapcsán a legkisebb kétség sem merül fel és aminek hatékony ellenőrzése megoldott.

Demeter Márta, az LMP képviselője felszólal a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelmét szolgáló törvénymódosító javaslatról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. június 1-jén. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Orbán Viktor eddig 15 évet töltött miniszterelnöki pozícióban, ugyanakkor történt egy éles váltás az utóbbi 10 évben, az Oroszországgal szembeni politikából látványos Putyin barátság lett. Jogos a kérdés: mit rejt a Kreml?

 

Hogy milyen információi vannak az orosz vezetésnek Magyarországról vagy a hazai politikusokról, arról csak találgatni tudunk. De az igaz, hogy az elmúlt évek látványos bukásai mellett is az orosz szolgálatok a legeredményesebbek közé tartoznak a világon. És ez nem csak azt jelenti, hogy óriási mennyiségű, még 1990 előttről származó információtömeg fölött rendelkeznek, de

ma is képesek a számukra fontos ügyekben vagy személyek vonatkozásában az orosz politikai vezetés által meghatározott eredményeket produkálni.

Számomra is csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés kiterjesztéséről szóló javaslat összeállítása során vált egyértelművé, hogy hosszú politikai pályafutása alatt

Orbán Viktor egyetlen olyan tisztséget nem töltött be sem képviselőként, sem kormánypolitikusként, amikor nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esett volna.

Akár azt is gondolhatnánk, hogy tudatosan kerülte ezeket a posztokat – ki tudja.

Mi megtudhatjuk?

 

Orbán Viktor 2009-es orosz irányváltása mögött politikai számítás, remélt jövőbeni üzletek vagy esetleg más indokok állhattak, csak akkor láthatunk majd tisztábban, ha a jelenlegi ellenzék kormányra kerülése után megismerkedhet az állami szervek birtokában lévő információkkal, például a nyilvánosság elől hosszú időre elzárt paksi beruházással kapcsolatban.

Az elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz cselgáncsválogatott edzésén vesz részt Szocsiban 2019. február 14-én. - Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Klimentyev

Egyébként politikai imidzs szempontjából sem lenne előnyös, ha Orbán levetné magáról azt a bélyeget, hogy valamilyen titok miatt zsarolhatóvá vált Moszkvával szemben?

 

Hadd ne én izguljak Orbán Viktor imidzsének alakulásán! Az alapvető dolog lenne a magyar miniszterelnök részéről, hogy nem állít elő olyan helyzeteket, amikor a személyes integritása, döntésének szuverén volta megkérdőjelezhető. És ez nem csak azért fontos, mert majd mit gondolnak róla itthon vagy külföldön. Hanem azért, mert ő nem magánember, az általa kialakított és a személye köré épülő NER-ben neki van a legnagyobb szava a mindannyiunkat érintő döntések meghozatalában. Éppen ezért alapvető politikai-erkölcsi kötelessége Orbán Viktornak, hogy még a gyanúját is eloszlassa annak, hogy őt ilyen-olyan érdekek mentén vagy bármiféle régi vagy új információk birtokában mások befolyásolhatják.

Az ő helyében én magam kezdeményeztem volna a saját átvilágításomat.

Ön több alkalommal is kezdeményezte a nemzetbiztonsági törvény módosítását annak érdekében, hogy mások mellett a magyar miniszterelnök is átessen egyfajta átvilágításon. Mi lett ezeknek a beadványoknak a sorsa?

 

Az illetékes országgyűlési bizottságon a fideszes többség leszavazta, hogy a javaslataim az Országgyűlés elé kerüljenek. Különösebben indokok nélkül, így még azt sem mondhatom, hogy nagy elvi vitákat folytattunk le. A Fidesz a többségével élve egyszerűen nem engedte tovább a javaslataimat.

Amúgy konkrétan hogy nézne ki Orbán Viktor nemzetbiztonsági átvilágítása? Milyen kérdésekre kellene válaszolnia? Milyen dokumentumokat kellene benyújtani?

 

A jelenlegi átvilágítási szabályok szerint zajlana a folyamat: ki kellene töltenie a biztonsági kérdőívet, amelyben szerepelnek a saját és házastársa anyagi helyzetére, vállalkozásaikra, adósságukra és vagyonukra vonatkozó adatok. Nyilatkoznia kellene arról, hogy került-e kapcsolatba idegen hírszerző szolgálat képviselőjével, vagy érzékelt-e idegen hírszerző szolgálat részéről érdeklődést a személye iránt, megpróbáltak-e vele kapcsolatot kiépíteni, vagy beszervezni, vagy kompromittálni. És nyilatkoznia kellene olyan kockázati tényezőkről is, amik zsarolásra, kompromittálásra alkalmasak lehetnek.

Így például egy ellenőrzés során nem lehetett volna elkerülni, hogy Orbán Viktor nyilatkozzon arról, milyen kapcsolatban állt az FBI által pénzmosásért, korrupcióért és terrorszervezetek finanszírozásáért körözött Ghaith Pharaonnal,

aki azért kapott beutazási engedélyt Magyarországra, hogy a miniszterelnökkel vacsorázzon, és persze azért a közös üzlet sem maradt el a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető céggel.

Az őrségváltást nézi egy férfi az ismeretlen katona sírjánál, moszkvai Kreml falánál húzódó Sándor-kertben a munka ünnepén, 2020. május 1-jén. - Forrás: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Egy esetleges kormányváltás után, 2022-ben hogyan kellene átalakítania a vonatkozó szabályokat?

 

Az egész biztonsági terület újraszabályozásra szorul, ennek csak egyik eleme a nemzetbiztonsági ellenőrzés. A legcélszerűbb egy új nemzetbiztonsági törvény megalkotása lenne a több mint 25 éves, megszámlálhatatlanul sokszor módosított és mára már elavult törvény helyett. De addig is, amíg egy új törvény elkészül legalább három területen kellene változtatni.

Amennyiben?

Meg kell erősíteni a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti ellenőrzést és ennek részeként az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hatásköreit, valamint létre kell hozni a nemzetbiztonsági szolgálatok független szakmai ellenőrzésének rendszerét, ezzel egyidejűleg sürgősen át kell alakítani a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos szabályozást, mert a Pegasus-ügy éppen arra mutatott rá, hogy ma gond nélkül lehet akár politikai szempontok alapján is lehallgatni magyar embereket. Elegendő ha azok a kormányzat számára nem tetszenek. A nemzetbiztonsági szolgálatok kontrolljának hatékonyabbá tétele mellett a harmadik legfontosabb feladat a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezettek körének kibővítése, aminek révén a ma is érintetteken túlmenően e körbe bekerülne a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság tagjai, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Ugyanis teljesen jogos az a társadalmi igény, hogy

csak olyan szereplők töltsenek be fontos köztisztségeket Magyarországon, akiknek a múltja átlátható és semmilyen formában nem zsarolhatóak.

Alfahír