Öt hónappal később már partot is ért Szent Ilona szigetén, ahová végleg száműzték, s amelynek földjét már soha többé nem hagyhatta el.        

A waterlooi ütközet végleg megpecsételte a francia seregek sorsát, főleg amikor megérkeztek Blücher tábornagy porosz csapatai, hogy eldöntsék a kérdést: kell még Európának ez a Napóleon, vagy sem. Természetesen az utóbbi mellett döntöttek.

Bonaparte Napóleon a történelem legzseniálisabb elméinek egyike volt. Kár, hogy hódításra és teljhatalma kiteljesítésére használta fel a tálentumot, amely adatott neki. Kérdés persze, hogy az 1800-as évek elején mi másra is használhatta volna, ha nem hatalomszerzésre.

Lényegében mindenki uralni akart valami nagyot a 19- század hajnalán. Vagy inkább hajnalától? És mindez máig mit sem változott. 1769-ben született Korzika szigetén, így különösen kifejező a sors fintora. Izgága és türelmetlen kisgyerek volt, az anyja alig bírt vele, pedig volt még hét testvére is a kis Bonaparténak. Édesapja, mint egészen jó módú ügyvéd, végül úgy látta  a legjobbnak, ha katonai tanulmányok felé orientálja fiát, hátha ott embert faragnak majd belőle. Napóleonból igen gyorsan hadapród lett, majd  a tiszti vizsgát letéve hadnagy, mások szerint alhadnagy.

De ami a lényeg: igen, a katonaságnak sikerült oly módon átformálnia a fiút, hogy ő végül maga formálta át nem csupán ugyanazt a hadsereget, mely tisztté tette, de Európa teljes térképét is. Lényegében az olasz hadjárattal indítva elfoglalta majd az egész kontinenst, legalábbis annak egy igen jelentős részét. Természetesen Oroszország megszállásába neki is beletört, vagy inkább belefagyott a bicskája, mint ahogyan annyi elődjének és utódjának is.

Mindennek ellenére a valaha élt egyik legsikeresebb hadvezér volt, függetlenül attól, hogy pozitívan, vagy negatívan tekintünk-e működésére. Nem követett el ugyanis komolyabb stratégiai hibát szinte egyetlen alkalommal sem. A végzete sem emiatt érte. Egész egyszerűen  a túlerővel sikerült őt megfékezni, az emberiség a gondolkodás ellen ősidők óta használatos, valljuk be, remek módszerével. Sok lúd disznót győz.

Így hát Napóleon, mint gonosz kis törpe került be a történelem nagy, végeláthatatlan almanachjába, kissé elhízottan feszítve tábornoki egyenruhájában, egyik kezét elrejtve kabátja gombjai mögött, egyesek szerint azért, mert így még határozottabbnak tűnt, míg mások szerint gyomorproblémáira utaló jelről van szó. Már sosem tudjuk meg.