Boldog község a Zagyva és a Galga folyók között, Hatvantól kilenc kilométerre fekszik, tájháza harmincéves múltra tekint vissza. Két állandó kiállítása közül az egyik Kunkovács László néprajzi fotográfiáit mutatja be, a másik a két világháború között Boldogon házasságot kötött párokat megörökítő fényképfelvételekből és a korabeli falu ünnepi viseleteit bemutató viselettörténeti kiállításból áll - " ... és Boldogon éltek" címmel - olvasható a közleményben.

A méltatás szerint a tájház fejlesztési koncepciója nem csupán infrastrukturális megújulást hozott magával, hanem a faluban élők és a látogatók számára is mozgalmas közösségi színteret teremtett.

A szövetség 2003-ban alapította meg az Év Tájháza díjat a hazai tájház-mozgalom népszerűsítésére, értékeinek szélesebb körű megismertetésére és a gyűjteményeket létrehozó, ápoló, gyarapító személyek áldozatos tevékenységének elismerésére. A pályázatok elbírálásánál a kiállítások szakmai színvonala mellett, a közösségért végzett munkát is figyelembe veszik.

Egykori húsvét Boldogon, Terka nénivel a tájház verandáján
Fotó: H. Szabó Sándor

A tájékoztató szerint a Magyarországon és a határon túl található 400 tájház szakmai színvonala, épületeik állapota hullámzó. "Vannak nagyszerűen berendezett és karbantartott tájházak és vannak további fejlesztésre szorulóak" - írják. A szövetség igyekszik a jól működő tájházakat példaként állítani és jó gyakorlatként bemutatni a többi tájház működtetőjének. 

A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2002-es megalakulása óta segíti a magyarországi és a határon túli tájházak munkáját. Civil szervezetként elsősorban az információ-átadásban, a szakmai szervezetekkel való kommunikációban és a tájházak nagy családjának védő-óvó szervezeteként tölti be feladatát. Nagy gondot fordít arra, hogy tagjainak segítsen a pályázati források elérésében és a muzeológiai problémák megoldásában - olvasható a közleményben.

Az Év Tájháza díjat a hétvégén Algyőn megrendezett Magyarországi Tájházak Szövetsége XV. Országos Szakmai Találkozóján adták át." (MTI)