Mélységesen elkeseredtem, hiszen számos alkalommal voltam már ott roma barátaimmal, de ilyesmit még soha nem tapasztaltam. Persze kizártnak sem tartom, hiszen a világban neveztek már engem is "cigány bérencnek", de az is előfordult, hogy "elvárták", hogy "rendes magyarként"lássam be, milyenek is a "cigányok". A szőke fejem meg talán "garancia" lehet a rasszistáknak, hogy a társaságomban lévők biztos nem is olyanok... Gyalázat hogy ilyenekről kell írnom...Gyalázat hogy minden nap újra fel kell tennem a kérdést: Mivé lesztek embertársaim? Kimondhatatlan amit érzek. De abban biztos vagyok, hogy csak ember és ember van. A bűnnek pedig nincs színe. Aki ezt állítja, nem mond igazat. Tapasztalom azt is, hogy egyre többen lesznek azok, akik bűnbakként kezelnek másokat származásuk, vallásuk, nemük, nemi identitásuk, életkoruk, egészségi állapotuk, anyagi helyzetük vagy politikai hovatartozásuk miatt. Vigyázni kellene ezzel, mert a ma bűnbak keresői is könnyen lehetnek még bűnbakok. A verbális bűnök igen veszélyesek. A bűn pedig a bűnnel soha nem feloldható.

Nagyon rossz úton járunk az biztos. 

A Gozsdu Erzsébetvárosban található. Abban a kerületben, ahol a lakosság egyötöde roma származású. Sosem voltak nagyobb konfliktusok. Ellenkezőleg. Békében élünk. S erre nagyon büszke vagyok. A környékemen számos cigány származású ember lakik. Tisztességes, becsületes emberek. Viszont egyre többet hallom tőlük is, hogy itt vagy ott megalázzák őket. És nem tudok válaszolni a miértre. És nem tudom orvosolni a fájdalmukat.

A Klauzál téri sokszínű nyarak járnak az emlékeimben. Amikor kicsik, nagyok, mindenféle bőrszínűek fogtuk a gyerekek kezét...És énekeltük, hogy a rosszat a gyerekek a felnőttektől tanulják...

Nagyon nem kellene. 

Barbara