A gyermekgondozási ellátásban részesülő édesanyák töltik a legtöbb időtháztartási munkával Magyarországon - írja a Világgazdaság. 1999-2000-ben átlagosan 511 percet, azaz nyolc és fél órát fordítottak házimunkára, 2009-2010-re ez az érték még további 31 perccel emelkedett, így az akkori időráfordítás több mint 9 óra volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal minap publikált tanulmányából.

A másik végponton a tanulók vannak, akik a háztartási teendőkre napi átlagban egy órát fordítanak. Már itt kimutatható a nemek közötti eltérés: a fiúk háromnegyed óránál is rövidebb időt, míg a lányok 76 - illetve tíz évvel később 81 - percet segítettek az otthoni feladatokban.

A legtöbb házimunkát továbbra is a 60-69 éves férfiak és a 30-39 éves nők végzik. Mindkét nem hosszabb időt tölt el háztartási munkavégzéssel a hét végén, mint hét közben. Hétvégi munka általában a fűnyírás vagy a porszívózás.

A nők elsősorban tradicionálisan női teendőket látnak el (főzés, mosás, takarítás), míg a férfiak a ház körüli, a kerti (fűnyírás, sövényvágás) és a karbantartási munkákat végzik el. A saját háztartás ellátására fordított idő 2009-10-ben a férfiak körében átlagosan napi 79 perc volt, a nőknél pedig 185 perc, ami a férfiak esetében 15 perc növekedés 1999-2000-hez képest, míg a nőknél nem változott az időtartam.

Magyarországon a népesség több időt fordít fizetetlen munkára (214 perc/nap), mint fizetettre (164 perc/nap) a legutóbbi, 2009/2010. évi időmérleg-felvétel szerint. Ez a munka nemzetgazdaságilag is jelentős, ennek figyelembevételével a GDP értéke körülbelül a negyedével magasabb lenne. (hazipatika.com)