h i r d e t é s

A jegybank tovább gyarapodik

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

A jegybank tovább gyarapodik

2017. október 09. - 11:52

A dolgozók létszáma pár év alatt közel a két és félszeresére nőtt. A monetáris tanács tagjainak díjazása pedig hétszer annyiba kerül, mint öt éve. - írja a 24.hu

Forrás: MTI

Ötször annyi pénzt markolnak fel a legfőbb döntéshozó szerv tagjai, mint négy éve, a vezetőknek és vezető tisztségviselőknek kifizetett juttatások három és fél év alatt megduplázódtak, a szervezetnél dolgozók létszáma pedig a két és félszeresére duzzadt pár év alatt.

A Magyar Nemzeti Bankról van szó, amely az elmúlt években szinte példa nélküli hízást produkált a közintézmények között, akkorát, hogy mára több minisztériumon is túlnőtt.

A tárcákat tekintve a Miniszterelnökségen és az oktatástól az egészségügyig felelős Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgoznak a legtöbben, intézményenként körülbelül 1500-an. (Az olcsó államot és a bürokráciacsökkentést mantrázó Orbán-kormány hét évében a minisztériumi alkalmazottak száma egyébként majdnem megduplázódott, a 2010-es 5700-as létszám mára 10 ezer fölé nőtt.)

De mostanra gyakorlatilag beérte őket a Matolcsy György vezette jegybank, amelynél a legfrissebb adatok szerint már több mint 1400-an kapnak fizetést, nagyjából 90-en pedig bár állományban vannak, nem kapnak járandóságot (például a szülési szabadságon vagy gyesen, gyeden levők, a fizetés nélküli szabadságon levők, a felmondási idejük alatt a munkavégzés alól felmentettek).

Pedig Matolcsy 2013. tavaszi érkezése előtt csupán 580-an dolgoztak a jegybankban (plusz körülbelül 40-en, akik nem kaptak fizetést), éveken át ennyi volt az alkalmazotti létszám, azóta viszont majdnem a két és félszeresére duzzadt az állomány.

A hízás egy része könnyen indokolható. 2013 októberében beolvasztották a pénzügyi felügyeletet (PSZÁF) a jegybankba, ezzel 502 ember került át az MNB állományába. Ha innen nézzük, úgy 1080 főről araszolt fel folyamatosan a létszám a mostani 1410-re, ami így is 30 százalékos gyarapodás.

A nagyarányú létszámnövekedésre a jegybanknak megvan a magyarázata. Ahogyan az évenkénti jelentésekben, úgy a 24.hu-nak küldött válaszban is a többletfeladatokkal indokolnak:

  • a devizahitel-rendezéssel,
  • a bankrendszer átalakításával,
  • a megerősített fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti vizsgálatokkal,
  • a takarékszövetkezeti integrációval,
  • a szanálással és reorganizációval kapcsolatos feladatokkal.

Ezen túl nagy hangsúlyt helyeztek

  • a makroprudenciális intézkedések előzetes és utólagos hatáselemzéseire,
  • a Fogyasztóvédelmi Központ létrehozására,
  • a megnövekedett bankjegyminőségi, illetve a bankjegyfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására, a bankjegyvédelmi tevékenység erősítésére,
  • a pénzforgalmi helyszíni ellenőrzésekre,
  • a hitelintézetek és biztosítók kockázati monitoring rendszerének megújítására.
  • És a Pénzügyi Békéltető Testületnek is a korábbinál jóval több ügyet kell elrendeznie.

A létszámnövekedésnél is mellbevágóbb az, hogy a működési, azon belül a személyi költségek hogyan szaladtak el pár év alatt.

Ebből akkor kaphattunk ízelítőt, amikor tavaly 5 millió forintra emelte – az előző elnök, Simor András fizetését havi 2 millió forintban korlátozó – kormányoldal Matolcsy bérét. Ennek volt a lenyomata az is, amikor a 24.hu érdeklődésére kiderültPolt Péter legfőbb ügyész egyik lánya, Polt Petra kezdő jogászként a Polt feleségét havi 4,95 milli forintért alkalmazó MNB-nél helyezkedett el 500 ezer forintos havi fizetésért, alátámasztva azt a szóbeszédet, hogy sok területen a piaci bérekre is rá tud ígérni a jegybank úgy 20-30 százalékkal.

Az előző elnök utolsó teljes évének, 2012-nek a végén 355 millió forintot fizettek ki egy hónapban az MNB-seknek (ebben az alapbéren kívül a béren kívüli juttatások, a bérpótlékok és a gépkocsi-költségtérítés is benne van), ebből nem egészen 60 millió a vezetőkhöz és vezető tisztségviselőkhöz került. A PSZÁF beolvasztása után, 2013 végén megközelítette a 800 milliót a havi személyi költség, amiből 90 milliót a vezetés rakott zsebre.

Idén június végén már 1,3 milliárd forint volt a cech, és csaknem 190 millió forint landolt a vezetőknél és vezető tisztségviselőknél.

A piramis csúcsán lévők pedig még jobban jártak: öt éve még 64 millió forintot kapott a legfőbb döntéshozó szerv, a monetáris tanácsnak hét tagja, míg tavaly már 315 milliót a 9 fősre duzzadt testület, vagyis négy év, ötszörös szorzó. Az idén pedig még több pénzhez jutottak, fél év alatt 233 millió forinthoz.

Ezt a tempót tartva öt év alatt 7-szer annyiba kerül a testület működése, természetesen közpénzből.

Intézményként 2012-ben 11,6 milliárd forintba került az MNB működése (a 2008-ban indult takarékossági program eredményeként), tavaly ennek több mint a háromszorosára, bő 35 milliárd forintra rúgott a számla. Noha az MNB vezetése szereti hangsúlyozni, hogy az új érában nyereséges a jegybank, ez szinte kizárólag a gyenge forint és az ezen átváltott devizahitelek miatt van, nem a takarékos működés miatt. Árfolyamnyereség nélkül minden évben veszteséget mutat az MNB eredménye (ez nem gond, egy jegybanknak nem a nyereséges működés az elsődleges dolga), jól körüljárta ezt a témát a Portfolio.hu minapi cikkében.

A személyi jellegű ráfordításoknál is hasonló minta rajzolódik ki. Öt éve nem érte el a 7 milliárdot ez a kiadás, 2014-ben, a pénzügyi felügyelettel kiegészült MNB-ben már átlépte a 16 milliárdot, tavaly pedig már a 21 milliárdon is túl volt a számláló. Ráadásul az idén még több közpénzbe kerül a stáb: a fél év alatt 11 milliárd forintra rúgó költség 7 százalékkal több a tavalyi első féléves adatnál, áll a féléves üzleti jelentésben.

Béremelés többször is volt:

  • 2013-ban (Matolcsy márciusi hivatalba lépésétől) az összes munkavállalóra vagy a munkavállalók nagyobbik részére kiterjedő béremelés nem volt, azonban a javadalmazási rendszer július 1-jei hatállyal átalakult; a bónuszok egy részét beépítették az alapbérbe, ezért az alapbér megnőtt a munkavállalók többségénél.
  • 2014 – általános 5 százalékos emelés volt, de az előléptetéshez, és a PSZÁF-bérharmonizációhoz kapcsolódóan 7 százalékos bérfejlesztés valósult meg.
  • 2015 – általános 5 százalékos emelés.
  • 2016 – általános béremelés nem volt.
  • 2017 – 4,5 százalékkal emelkedett meg az egyes bértömeg-gazdálkodási területek keretösszege.

 

24.hu