A Fidesz első látásra hatalmas előnnyel bír az ellenzékkel szemben, ám ha a számok mögé nézünk, a kormánypárt mégsem tűnik legyőzhetetlennek 2018 tavaszán. A kormánypárt stabilizálta saját szavazótáborát, mely mintegy kétmillió embert számlál, ám a másik oldalon is van legalább ugyanennyi ember, csak elaprózva, megosztva. Nem is az összefogás hiánya a legnagyobb probléma, hanem annak a mintegy egymillió szavazónak a megszólítása, akiknek elegük van az Orbán-rezsimből, ám nem látnak fantáziát a jelenlegi ellenzékben sem. Ha ezeket az embereket nem tudja bevonzani az ellenzék, akkor jó esetben is csak patthelyzetre kényszerítheti Orbán Viktor kormányát.

1. Az ellenzéki pártoknak be kell látniuk, hogy támogatóik és a bizonytalanok is végre szeretnék megismerni a kormányváltó erők vezérét, illetve olyan politikusokat, akiket szívesen látnának Seszták Miklós, Fazekas Sándor, Balog Zoltán, Lázár János, Pintér Sándor, és természetesen Orbán Viktor helyén. Ilyen szempontból egyáltalán nem elhibázott lépés a szocialisták részéről megnevezni egy kvázi árnyékkormány tagjait, illetve megismerni a miniszterelnök-jelöltjük programját. Egyelőre azonban ugyanaz zajlik ellenzéki oldalon, mint 2014-ben, amikor sokkal inkább a pozíciófogás kötötte le az ellenzéki pártokat, mint az egység demonstrálása. Amíg a Fidesz egy megbonthatatlan kőtömbként mered fölén, az ellenzék pedig szétmorzsolódik, mint a száraz agyag, addig nem érzi erősnek magát sem a kormányváltást akaró szavazó, sem a hatalomváltásban érdekelt ellenzéki politikus. Az erő felmutatása lélektanilag nagyon fontos, ezért súlyt le a Fidesz keményen minden olyan kezdeményezésre, amelyben az ellenzéki potenciál megerősödését látja.

2. Természetesen a háttérbe kell szorítani ennek érdekében az egyéni ambíciókat, hiszen ha a választók azt látják, hogy az ellenzékiek is csak a zsíros állásokért, fontos kormányzati pozíciókért küzdenek, és velük megint nem törődik senki, akkor legyintenek egyet, és köszönik szépen, nem kérnek a 2018-as választásokból (sem). Persze a Fidesz médiagépezete erősen rásegít arra a képre, hogy az ellenzéket tehetetlenül vergődő, egyéni érdekek mentén kaotikusan működő pártocskákként mutassa be, de azért némi visszafogottsággal a kormányváltásra törő erők csillapíthatnák ennek a kritikának az élét. Tudomásul kell vennie a minden ellenzéki pártnak, hogy meghatározó politikusaikat is alig ismerik, a programjaik között nem tudnak különbséget tenni a választók, és számukra egyetlen fontos kérdés létezik: Ha legyőzik a Fideszt, mit csinálnának jobban elődeiknél? A Fidesz ugyanis borzalmas nyolc évet produkált, de egységes politikai arculattal rendelkezik, irányítja a közbeszédet, tematizálja a közéletet, így vele szemben csakis az erő és a határozott hangvétel lehet hatásos. Aki viszont úgy jelenik meg a szavazók gondolataiban, hogy csak a saját pecsenyéjét sütögeti, az rosszabb opció a fideszes jelöltnél is, mert róla már régóta tudjuk, hogy nincs más motivációja, csak a hatalom előnyeinek kihasználása. 

3. Nem elég azonban csak egységet mutatni, kellenek olyan témák is, melyek mögé minden ellenzéki párt beáll, illetve, melyekkel azonosulni tudnak a kormányváltást preferáló szavazók is. A Fidesz riogató politikája ellen (migráció, Brüsszel, Soros, Hollandia, stb) ellen egy nyugodt, rendíthetetlen irányvonal lehet hatásos. Ilyen például egy határozott Putyin-ellenes kiállás, valamint az Európai Unióban való maradás fontosságának hangsúlyozása. Persze van mit ígérni az egészségüggyel kapcsolatban, az oktatás felemelése érdekében, és persze a legmagasabb labda, amit mindenképpen le kell ütnie az ellenzéknek, a kormánypárthoz köthető korrupció. Annyi kisembert sújtó rendelkezése egyetlen magyar kormánynak sem volt a rendszerváltás óta, mint amit a Fidesz produkált, így a kampányban mindegyik tendenciózus felemlegetése igen fontos szerepet játszhat majd. Nem lenne például hatástalan egy nagy centit vágni (katonai mintára) minden településen, és minden levágott centi mellé odatenni az Orbán-kormány egy-egy intézkedését, mellyel komoly károkat okoztak az országnak.

4. Mivel az ellenzék egy számára hátrányos választási rendszerben kénytelen megméretni magát, és aránytalanul több pénzzel kampányolhatnak majd a kormánypárti erők, az ellenzéknek sokkal szellemesebbnek, találékonyabbnak, összetartóbbnak kell lennie ellenfelénél. Ezt hívják úgy, hogy szükségből erényt kovácsolni. Ez első hallásra illúziónak tűnik, de gondoljunk csak bele, hogy a Fidesz milyen gyorsan megfutamodott, amikor faragni kezdte a népszerűségét a vasárnapi boltzár, vagy amikor nem mert belemenni egy népszavazásba az olimpiai rendezésselkapcsolatban. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt néhány filléres akcióval totális kétségbeesésbe kergette a hatalmas anyagi lehetőségekkel bíró, ám a humorral, szellemességgel szemben mit sem érő fideszes bürokratákat és pártfunkcionáriusokat. Tudomásul kell venni, hogy a Fidesz unortodox módon alakította át a politikai kommunikációt, így nem az Európában használatos eljárások hatékonyak. Ebből egyébként a Jobbik mutatott egy kis ízelítőt, amikor „szemtől pofából” támadt a miniszterelnökre és barátaira, amikor kiírta a plakátjaira, hogy lopnak. A nagy kormányzati nyomulás közepette az ellenzék is alig vette észre a saját sikereit, ám ahhoz elég tapasztalatot gyűjtött, hogy ezeket a módszereket újra elővegye a kampányban.  

A legfontosabb feltétel azonban csak ezután következik.

Ilyen politikai helyzetben (amikor tényleg a lét a tét) szinte minden korábbi szabályt felül lehet, sőt olykor kell írni. A szövetségek kialakításánál nincs helye az egymásra mutogatásnak, nem egymás hibáit és felelősségét kell hangoztatniuk a pártoknak, hanem minden erővel koncentrálni kell a Fidesz elmúlt nyolcéves rombolására. Olykor olyanokkal kell összefogni, akikkel korábban egy asztalhoz sem ültek, olyan gesztusokat kell gyakorolni, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Olyan érzést kell kelteni a Fidesz vezetőiben, hogy kezd bezárulni a kör körülöttük, hiszen mindenki ellenük van. És ez igaz is, hiszen a Fidesznek a várhatóan állami pénzből finanszírozott kamupártokon kívül senki sem lesz a szövetségese. Ha Orbán Viktornak ezúttal komoly ellenszélben kell navigálnia csapatát annak ellenére, hogy minden szabályt a saját javukra alakítottak át, akkor különösen furcsa és idegen érzés lesz számukra ezt a kampányt végigvinni. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „A harci szabályok azért vannak, hogy megváltoztassuk őket, vagy azért, hogy ne.”   

szeka.blog.hu