Az ember alkotta gépek gyors fejlődése hamarosan lehetővé is teszi az ilyen kalandot, de vajon maga az emberi szervezet képes-e arra, hogy huzamosabb ideig túléljen a bolygóközi térben? Erre irányuló kísérleteket évek óta végeznek a kutatók; a legutóbbi kísérleti nyúl Scott Kelly űrhajós, aki már most megdöntött minden eddigi rekordot, és márciusi hazatérésekor ő lesz az első asztronauta, aki kereken egy évet töltött a súlytalanság állapotában. Hogy szervezete miként reagál erre, az majd csak tavasszal derül ki, de egy most befejezett kutatás máris aggasztó jeleket tapasztal az eddig elvégzett vizsgálatok alapján - írja a Blikk.

Scott Kelly már nyolc hónapja van az űrben
Fotó:AFP

Az emberi agy ugyanis, úgy tűnik, rosszul tűri a mikrogravitációt, a súlytalanságnak huzamosabb ideig kitett embereknél mentális és tájékozódási zavarokat állapítottak meg. Az űrben lebegő ember agya egy idő után összekeveri, hol van a lent és a fent, a jobbra, vagy a balra, ami erősen megnehezíti a navigációt, ugyanakkor mentális feladatok megoldásánál is problémák lépnek fel.

A súlytalanság mellett a másik komoly veszélyforrás a kozmikus sugárzás, ami a bolygónkat védő elektromágneses burok elhagyásával akadálytalanul záporozik az űrhajósok testére. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó vagy korábban a Holdig eljutó asztronautákat még védte ez a burok, de a Marsig vezető úton már nincs ilyen védelem, ez pedig visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz a szervezetben.

A Marsra két évig tart az utazás
Fotó:AFP

Egy korábbi kutatás már a Marsra érkező telepesek esélyeit firtatja, akik a tudomány szerint soha nem térnek vissza a Földre, nekik ott kell megvetniük a lábukat az emberiség nevében.

blikk.hu Címlap: Fotó: NORTHFOTO)