A NER melett DK-s szálak is vezetnek a karibi adóparadicsomba
Nem a DK-s Ráczné Földi Judit körüli cégháló az egyetlen, amely Magyarországól a turista- és adóparadicsomba vezet.
Lényegében teljes anonimitást biztosít a cégtulajdonosoknak a karibi térségben található Nevis, ahol akár le is csukhatják azt, aki elárulja a kilétüket. A cégalapításhoz nincs szükség semmilyen minimális alaptőkére, így egy offshore cég elindítása olcsóbb, mint idehaza egy kft.-é. - írja a 24.hu
Több tucat, Nevisben bejegyzett offshore-cég ugrik elő a magyar cégadatbázisból, az egyiknél kézbesítési megbízottként a Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegetett Antal Kadosa tűnt fel.
A karibi térségben elterülő Saint Kitts és Nevis Államszövetség a nyugati félteke legkisebb szuverén állama, mind területét, mind a lakosság létszámát tekintve. Az 52 és fél ezer lakosú ország 1983-ban nyerte el a függetlenségét, és jelenleg is a Nemzetközösség tagja, vagyis Ausztráliához, Kanadához és Új-Zélandhoz hasonlóan az államfő II. Erzsébet angol királynő, akit a kormányzó képvisel, azonban a koronának nincs beleszólása az ország ügyeibe.
Az ország két, esőerdőkkel és fehér homokos tengerpartokkal tarkított, egy-egy elnök (premier) által irányított fő szigetből áll: a nagyobb Saint Kittsből, ahol az államszövetség fővárosa, Basseterre is található, és Nevisből, amelynek központja a mindössze 1500 lakosú Charlestown. Utóbbi fő utcáján egy irodaházban van a székesfehérvári DK-s képviselőhöz, Ráczné Földi Judithoz köthető cégháló egyik tagjának székhelye is, de más magyar vállalkozások is felfedezték maguknak a karibi adóparadicsomot, amely összességében több tízezer offshore cégnek ad otthont.
Olcsóbb, mint egy magyar kft.
Egy nevisi cég létrehozásához elég egyetlen igazgató és egy tulajdonos, ráadásul ugyanaz az ember is betöltheti a két pozíciót. Aki ráadásul lehet egy ügynök is, aki abból él, hogy mások megbízásából hoz létre cégeket. A tulajdonosok és az ügyvezetők személye semmilyen külső szervezet számára nem látható, és egy Nevisben alapított LLC a hitelezők és a bírósági perek elől is megvédi a cégbe pakolt vagyont.
Az interneten fellelhető hirdetések szerint akár 24 óra alatt létrehozhatunk egy nevisi céget, már ezer amerikai dolláros ártól, ami nagyjából 310 ezer forint. Más ügynökségek 2235 dolláros összköltséggel számolnak, ebben már benne van a bankszámlanyitás díja is.
Mivel a cégalapításhoz nincs szükség semmilyen minimális alaptőkére, így egy ilyen offshore cég elindítása olcsóbb, mint egy magyar kft.-é.
Azoknak a nevisi székhelyű cégeknek, amelyek egy másik országban folytatnak tényleges tevékenységet, nem kell adót fizetniük a bevételeik után, ráadásul az ország semmilyen más országgal nem írt alá adóegyezményt. Ez alól némi kivételt jelent, hogy Saint Kitts és Nevis 2018 óta tagja a Common Reporting Standardet (CRS) alkalmazó országok csoportjának. Ennek az a célja, hogy megállapítsák, a bankszámla-tulajdonosok melyik másik CRS-országban rendelkeznek adóilletőséggel, és arról tájékoztassák a másik felet.
Mint a Forbes tavalyi cikkéből kiderül, annak sincs különösebben nehéz dolga, aki Saint Kitts és Nevis-i állampolgár szeretne lenni: a kérvény mellé vagy 150 ezer amerikai dollárt kell befizetni egy helyi fenntarthatósági alapba, vagy be kell fektetni valamelyik, a kormány által meghatározott ingatlan-beruházásba. A legtöbb esetben 60 napon belül elbírálják a kérvényt, és a nevisi útlevéllel a világ 199 országából 156-ba vízum nélkül be lehet utazni. Az állampolgársághoz nem kell nevisi lakóhely vagy tartózkodási hely, akár a családtagok is megkaphatják, sőt a kettős állampolgárság is engedélyezett.
Mivel az egyes szuverén országok elismerik és tisztelik egymás törvényeit és szuverenitását, ezért a Nevisen alapított cégek ugyanannyira "tiszta" cégnek minősülnek, mint egy Magyarországon alapított, hagyományos kft. Emiatt persze ameddig a nevisi kormány életben tartja az anonimitást biztosító szabályokat, addig a kétes üzleteket bonyolító személyek egy része oda fogja menekíteni a pénzét.
Nevisnek megéri a titkolózás
Egyelőre nem úgy tűnik, hogy Nevis, ahol 11 ezer lakosra hat belföldi és egy nemzetközi bank, 18 biztosítási menedzser, hét nemzetközi biztosító, négy pénzügyi szolgáltató és 58 regisztrált ügynök (a többségük ügyvédi iroda) jut, a közeljövőben átláthatóbbá tenné a szabályozását.
Különösebb oka nincs is erre, egyrészt mert igen jól jövedelmező üzletről van szó: 2012 és 2019 között a sziget pénzügyi szolgáltatói szektora több mint a negyedével nőtt. A sziget elnöke és egyben az államszövetség külügyminisztere, Mark Brantley szerint évente 5-5,5 millió dollár bevételük van csak abból, hogy a cégek megújítják a regisztrációjukat, és ehhez jön az irodabérlet, az ügynökök és a bankszámlák díja és így tovább. 2015-ben a nevisi kormányzat éves bevételének több mint 16 százalékát adták a cégalapítási díjak, illetve a regisztrációk éves megújítása. Másrészt a külföldi kormányok tehetetlenek: a diplomáciai nyomás, a bankok ellen indított jogi eljárások nem működnek Nevis esetében. Ráadásul Gibraltárral és a Brit Virgin-szigetekkel szemben Nevis egy önálló ország része, az Egyesült Államokban működő cégalapítási irodák pedig nem elég nagyok ahhoz, hogy az ottani igazságügyi minisztérium célba vegye őket.
A Guardian újságírója maga is ellátogatott Nevisre, hogy megpróbálja felderíteni két, pénzmosással vádolt cég székhelyét. Természetesen nem járt sikerrel, és amikor interjút készített a helyi pénzügyi felügyelet vezetőjével, fagyos fogadtatásban részesült. Heidi-Lynn Sutton a többi között azzal védte a nevisi offshore-szabályozást, hogy "vannak, olyan országok, amelyek nagyon szeretnek pereskedni", és ők csak ezeket a felesleges eljárásokat akarják megakadályozni, továbbá azt is tagadta, hogy a sziget cégadatbázisa átláthatatlan lenne. (24.hu)