A főhőse Rudolf Lang egy SS tiszt, aki tökélyre fejleszti a gyilkolás technológiáját. A Fűrerhez való hűsége okán szakmai kihívásnak tekintette az ördögi művet a gyilkoló gyárat. Lihegve várta a Fűrer dícséretét, bármit is tett. Az író a tőle megszokott módon, nagyon pontosan leírta, milyen lépcsőfokok vezettek a végkifejlethez, az emberi elme átalakulásához a meghasonláshoz. 

Arról álmodtam, hogy a nagy író valami képtelen helyzet folytán sztorit kér tőlem egy főhős megjelölésével, annak személyiségfejlődésével bemutatni egy valós társadalmi folyamatot. Én erre a figurára S Zsoltot jelöltem meg.

Úgy meséltem el neki a regény sztoriját, hogy volt két okos gyerek egy pesti iskolában, akik a szocializmus lehetőségeit kihasználva elvégezték a legjobb iskolákat. Az egyik a pártlapnál helyezkedett el és forróhangú írásaival támogatta a szocialista rendszert. 

A másik teológiát végzett. Papnak azért nem akart állni, mert az rengeteg lemondással, kötöttséggel járt volna, de a doktorátusát valahogy mégis "összeollózta", hátha jó lesz valami minisztériumi állás betöltéséhez, a „békepapok” felett. 

Hamar észrevették, hogy valami hatalmas változás lesz, a szocializmus eltűnik és beálltak az utolsó pillanatban a változás harcosai közé. Az újságírónak állt fiatalember a változás után, gyújtóhangú cikkeket írt már az épp ellentétes oldalú újságokban. Kimondta mindazt, amit a jó ízlés, az emberség, másoknak nem engedett kimondani. Ezzel népszerűséget szerzett magának bizonyos körökben, mint Tramp ma Amerikában.

A kicsit pap beállt a legerősebbnek vélt ember mögé és úgy leste szavait, mint az isteni igét. Ezt tanulta, jól is csinálta. Le nem vette a szemét "Róla", tapsikolt, ha kellett, itta a "főnök"minden gondolatát és lassan azonosult is azokkal, s ha tehette rá is tett egy lapáttal. Hitte mindazt, amit a nagyfőnök mondott, vélt, vagy csak gondolt. Az ember, lépésről lépésre került egyre feljebb a ranglétrán. Már miniszterelnök helyettességig vitte. 

Azért valamihez érteni kellett? Kérdezi, mondja hitetlenkedve Merle. Nem. Sem a reál, a mérnöki, sem a közgazdasági, sem a humán, sem az orvoslás, sem az oktatás, a filozófia téren semmi érdemlegeset nem tett le az asztalra, elegendő volt a "nyálas alázat". Válaszolom. Így telt el húsz év. A hírekbe maximum az egyes védett madarak vadászhatóságával kapcsolatban tett lépéseket a parlamentben, például a szalóka pusztítására, vagy Erdélybe lóháton "bevonulásával" tudta magára felhívni a figyelmet. Most is épp egy "fontos" ügy előterjesztésével tette magát "láthatóvá" nevezetesen lovagkeresztre terjesztette fel volt iskolatársát, barátját a másik Zsoltot. 

Miért épp Merle jutott eszembe és a mesterségem a halál? Mert a seggnyalás a kontraszelekció olyan mélységekbe rántotta az országot, mint talán csak a Rákosi - vagy a Fűrer korában volt lehetséges. A Tállaik, Német Szilárdok, Mészáros Lőrincek, Rogánok olyan tömege jutott hatalomhoz, hogy innen lassan sem befolyásolni, sem megállítani nem lehet ezt a zombi sereget.