A földalatti mélygarázs méreteiről eddig nem lehetett sok konkrétumot tudni, az építési engedélyben azonban már kötelező volt szerepeltetni néhány számot is.

A park szélén, pihenő övezetben, a tervezett dugóövezet határán innen (a Hungária körúton belül) épül fel az óriási parkoló.

Az autómentesség jegyében megújuló Városligetben nemcsak itt, hanem a Vidámpark szélén és a Dózsa György úton is terveznek ilyen több száz autós garázsokat a Liget-projekt keretében.

„Ha egy ilyen mélygarázs plusz parkolókapacitást hoz létre, akkor valójában vonzza a forgalmat a belvárosba, nagyobb dugót, nagyobb környezetszennyezést okoz.”

– Ezt tavaly írta ki Facebook-oldalára Vitézy Dávid, akit tavaly neveztek ki a múzeum élére, korábban a BKK vezetőjeként lett ismert. De nem az új múzeum, hanem a József Nádor téri átépítések kapcsán posztolta.

A Városliget nem a belváros szíve, de a mélygarázs építéséhez jó sok fát kell kivágni, és ugyanúgy érvényesülnek egy ekkora parkoló negatív környezeti hatásai: odavonzza az autókat, állandósítja a forgalmat és a levegőterhelést a környéken.

Blöff volt tehát a Városliget sokat kommunikált autómentesítése is

- vonja le a következtetést a 444.

Ennél is nagyobb az aggodalom azonban amiatt, hogy egyáltalán hogyan kapta meg ez a projekt az építési engedélyt anélkül, hogy elvégezték volna a környezeti hatástanulmányt.

Egy közpark átalakításáról beszélünk, amihez nem készült környezeti hatástanulmány.

Ha valaki építeni akar valamit, ahhoz építési engedély kell. Ehhez viszont akár két tucatnyi más hatóság jóváhagyását kell megszerezni. Átlag földi halandónak felfoghatatlanul bonyolult rendszer működik nálunk, ami egyrészt bosszantó, másrészt – ha például a régészeti és természeti értékek megőrzését akarjuk biztosítani –, ez egy szükséges rossz.

Az új közlekedési múzeum esetében a Városliget Zrt. kezdte meg a terveztetést és engedélyeztetést, és idén január végére jött meg az elvileg jogerős engedély. Ebben azonban több civil – így a Ligetvédők és a Levegő Munkacsoport – , de még Zugló Önkormányzata is számos szabálytalanságot vélt felfedezni, ezért bírósághoz fordultak.

Az alapvető felháborodás oka, hogy a környezetvédelmi hatóság, ami jelen esetben a Pest Megyei Kormányhivatal, megelégedett az előzetes vizsgálati dokumentációval, ami alapján úgy látja, nem kell környezeti hatásvizsgálat.

Az ügyben illetékes szerv a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, Tarnai Richárd (aki 2010-2014 között Fidesz-KDNP parlamenti képviselő is volt), így fogalmazott a Magyar Időknek:

„a program egy rendkívül jó projekt, hiszen több zöldfelület jön létre, jól jár a város és az emberek is.”

Ő írta alá a többek által jogilag és szakmailag is kifogásolt környezetvédelmi jóváhagyást a projektre.

Maga a múzeum eddig körülbelül 5.024 ezer m2-es területű volt (ez most kicsit kisebb, 3800 m2 lesz), a pincerendszer azonban ennek hétszerese, 33.482,22 m2 területű. Ennek a felét teszi ki a mélygarázs, a gödörbe süllyesztett kiállítótér 6.606 m2, így összességében 10.406 m2 lesz az alapterület, a korábbi épülethez képest dupla akkora területet kell 15-20 méter mélyen kiásni.

Mivel többen bírósághoz fordultak, jó esély van, hogy a sok ellentmondással és hiányossággal teli környezetvédelmi jóváhagyást előbb-utóbb visszavonják.

Nem tudni mennyiért épül mindez. A 444 a korábban emlegetett 7 milliárd után most 15,6 milliárdról tud.

Egy 2015-ös kormányhatározatban az egész Liget Projektre adtak 153 milliárdot, ez 2016-ra megnőtt 157,2-re.

„Igazán sportos a növekedés üteme, hiszen a rendkívül elnagyolt, konkrétumok nélküli KPMG-s “megvalósíthatósági tanulmány” 2013-ban még 141 milliárddal számolt, és azóta ebből kikerült az építészeti- és fotó- és a Ludwig Múzeum is – ezek nélkül talán 100 milliárd volt az eredetileg becsült ár. Szóval az 50 százalékos költségemelkedés már most meg van, és még meg se kezdődött az építkezés.”

- írja a 444-en Bucsky Péter.

propeller.hu