Az Origo azt írja, hogy a kabátzsebükbe halkan beszélő biztonságiakkal, a felszerelésükkel bíbelődő kameramanokkal és idegesen fel alá tipegő magassarkú cipős hölgyekkel telt meg az ELTE Múzeum körúti A-épülete péntek reggel. Az előadóteremben kérdések röpködnek. „Mi a wifi kód?” „Melyik székekre tegyem ki a foglalt táblát?” „Oda is tehetek mikrofont?”

Nem ilyen demokráciát képzelt el

„Közös siker”. Ez van kiírva több helyre is, meg az hogy „Polgári átalakulásért”, továbbá, hogy „25 év”. Péntek délelőtt tartották az országgyűlés egykori elnöke, a nyáron elhunyt Szabad György emlékére rendezett konferenciát. A terem szépen lassan megtelik jól öltözött emberekkel, köztük közéleti személyiségekkel. Az ott Lomnic Zoltán! Az meg ott Schmidt Mária. Kövér László nagy emberként jön meg.Az ácsorgók utat nyitnak neki, a fotósok köréje sereglenek,ő pedig kezet ráz az első két sorban ülő emberekkel.

„Én magánminőségben vagyok itt” - mondja az Origo tudósítójának a férfi, aki az egyik „foglalt” cetlivel ellátott székre ül le, pedig nem is VIP vendég. „Nem írja, hogy kinek foglalták. Szerintem nekem”. A férfi személyesen ismerte Szabad Györgyöt, együtt tanított vele az egyetemen, most már nyugdíjas.

A „Polgári átalakulásért” felirat felpaprikázza. „Nem valósult meg az a polgári demokrácia, amit ő elképzelt.” A férfi szerint jelenleg áldemokrácia van Magyarországon.

Szabad György mindig a gyengék, a kiszolgáltatottak oldalán állt, a mostani kormányról viszont ez nem mondható el" - magyarázza.  

Nem tagadta, nem is élt vissza vele

Szabad György megszenvedte Trianont, a zsidótörvényeket, a kirekesztést, a munkaszolgálatot, a bujkálást és a üldöztetést - mondja az egykori házelnökről Schmidt Mária a nyitóbeszédben. „Évszázados vallási gyökerekkel rendelkező zsidó családból származott. ” „Ezt soha sem tagadta, de soha nem is élt vissza vele” - súgja oda nekünk az egykori tanártárs. „Nem tért ki a kihívások elől, sem ’56-ban, sem ’89-ben” - mondta Schmidt, és azt is elmesélte, hogy Szabad tanította őt annak idején, és Schmidt mindig csodálta tanárát.

A parlamentáris demokráciában látta Magyarország jövőjét” - tette hozzá.

Schmidt Máriát még tanította Szabad György - Fotó: Szabó Gábor - Origo

Önkény itt többé senkit ne sújtson

Filmösszeállítás következik. Végignézzük, ahogy Szabad Györgyöt kinevezik házelnöknek. Majd őt magát halljuk: „Önkény itt többé senkit ne sújtson! Legyen őseink reménye szerint mindenki egyenlő a törvény előtt, ésvédett a zsarnokságtól örökre.”

A videó véget ér, megjelenik a kivetítőn a Windows Media Player alapmenüje, majd Kövér László lép a pulpitusra.

Eszmék labirintusa

Kövér az összetartás emberének nevezi Szabad Györgyöt, aki hitt az állam és a nemzet egységében, a polgári múltban és jövőben, valamint a magyar és a zsidó sors összeforrásában. Kövér szerint Trianon után Szabad kétszeresen is kisebbségi volt Erdélyben.

Szabad azt is vallotta, hogy nem jó, ha egy országbanaz egyik boldogulása a másik kárára valósul meg- tudjuk meg.

Ezek után egy kis anekdotázás következik, Kövér László felidézi, hogy joghallgatóként átjárt a bölcsészkarra, hogy meghallgassa a professzor élményszámba menő előadásait, és azt az esetet is elmeséli, amikor még nonkonformista, farmeres, hosszú hajú ifjú volt, és Szabad helyrerakta, hogy legalább a hajpántot vegye le. "Az ő kedvéért még nyakkendőt is kötöttem volna."

Kövér szerint Szabad György utat mutatott mindenkinek a nemzeti és polgári, jobb- és baloldali, konzervatív és liberális eszmék labirintusában.

origo.hu