Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – állapította meg, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő, nem alkotta meg a garanciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik az információszabadság érvényesülését a közfeladatot ellátó és közpénzzel gazdálkodó Magyar Export-Import Bank (Eximbank) által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő banktitok megismerhetőségével kapcsolatban.

Az Alkotmánybíróság felhívta a jogalkotót, hogy feladatának szeptember végéig tegyen eleget.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó természetvédő szövetség közérdekű adatok kiadása miatt perelte az  Eximbankot. A bíróság első- és másodfokon a bankot kötelezte az adatok kiadására, de a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a keresetet elutasította.

A Schiffer András által képviselt indítványozó szerint a Kúria tévesen, alaptörvény-ellenesen alkalmazta az információszabadságról szóló törvényt, úgy vélte a banktitok nem feltétlen korlátja az információszabadságnak, csak üzleti titokként, törvényben szabályozottan, míg a Kúria abszolút korlátként alkalmazta, megsértette az információszabadság érvényesülését. Az Alkotmánybíróság most azt állapította meg, hogy nem a Kúria hibázott, a jelenlegi szabályok szerint a banktitok az Eximbank összes ügyfelének adatait elzárja a nyilvánosság elől, noha a bank a kötött segélyhiteleknél kormányzati döntések végrehajtójaként közfeladatot lát el, közpénzzel gazdálkodik.

Ebben a körben az adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos érdek főszabály szerint megelőzi a titokvédelmi érdekeket.

Ugyanakkor az Eximbank kezelésében lévő kettős természetű, a banktitok fogalma alá tartozó közérdekű (vagy közérdekből nyilvános) adatok megismerhetősége a jelen szabályok alapján nem biztosított: a nyilvánosság-korlátozás teljes körű, nem a feltétlenül szükséges és arányos mértékre szabott, nincs mérlegelésre lehetőség az adatok kiadhatósága körében. (24.hu)